Tudatos szerkezettervezés – hőszigeteléssel

A Kivitelezőt mintha inkább gazdasági szemléletmód vezérelné (kis ráfordítás – nagy haszon), míg a Beruházót/Üzemeltetőt mintha inkább a mérnöki (reális ráfordítás – megbízhatóság). Természetesen ennyire nem egyszerűsíthetőek le az érdekviszonyok, de azért tudni kell, hogy az építési tevékenységnek számtalan szereplője van, akik úgy tűnik, mintha néha ellenérdekeltek volnának, pedig ha komplex szemlélettel, természettudományos alapokon nyugvó, tudatos módon kerül összeállításra az épületek összes építési eleme, akkor a végeredmény mindenkinek a javát szolgálja:

  1. Az Építtető/Beruházó igényeinek megfelelő minőséghez jut,
  2. az Üzemeltető az előre tervezett módon és ráfordítással képes biztosítani az épület elvárásoknak megfelelő működését,
  3. a Kivitelező; biztonsággal állhat elébe műve megpróbáltatásainak és annak sikeres kimenetele emeli szakmai presztízsét, önbizalmát, önmaga és megbízói elégedettségét, miközben a reális ráfordítás, reális hasznot eredményez.

Nyílt titok, hogy a piac legtöbb területén a fogyasztói igényeket követő- és orientáló gyártás, előre tervezett élettartamokkal dolgozik (értsd: viszonylag gyors avulás/elhasználódás). Az építésben azonban -különösen az eltakarásra kerülő anyagok esetében- nem engedhető meg az épület várható élettartamát jelentősen alul múló szerkezetek alkalmazása. Ahol az a tervszerű felújítások keretében „cserélhető” ott lehet ilyen szempont, de azokon a helyeken, ahol ez nem lehetséges (pl. épületek alatt, falszerkezet belsejében, hőszigetelésre terhelő fölöttes szerkezetnél, mint a koporsófödémek fedélszerkezete, stb.) ott nem irreális a sok évtizedes megbízhatóság elvárása, ami olcsón-, könnyen-, egyszerűen nem oldható meg.

Közismert, hogy a hőszigetelő anyagok hőszigetelési hatékonyságát döntően a különböző anyagokba részlegesen-, vagy teljesen bezárt-, áramlás nélküli-, száraz levegő (vagy esetleg más gáz) és a hőszigetelő anyag vastagsága határozza meg. Ha a levegő áramlik, akkor többek közötta hőt is szállítja. Ha az anyag nedves, akkor a jól szigetelő levegő helyett a jó hővezető víz jut nagyobb szerephez. Ha a hőszigetelő összenyomódik-, vagy összeroskad akkor az eredeti vastagság töredéke képes csak hatást gyakorolni.

Kevés olyan hőszigetelő anyag van, ami magas terhelhetőség mellett, akár nedves környezetben is megőrzi valamennyi eredi tulajdonságát. Az ilyenek egyike a RAVATHERM XPS extrudált polisztirolhab hőszigetelő termékek családja, melyek maradéktalanul kielégítik a jelzett igényeket.

Zártcellás, sem szerkezetében, sem felületi légáramlástól (pl. átszellőztetett szerkezetekben) nem változik a bezárt levegő állapota. Olyan kicsi a vízfelvétele, hogy szinte elhanyagolható.

Terhelhetősége pedig olyan határok között mozog (nyomószilárdsága 300-700 kPa), ami a legnagyobb építési terheléseket is képes elviselni számottevő alakváltozás nélkül. Mindezen
– és más előnyös- tulajdonságai a magas teljesítmény elérésével járó magasabb árfekvésű hőszigetelő anyagok közé sorolja a zártcellás polisztirolhabokat (XPS).

Ki mit kap a magasabb árért?

  1. Az Építtető/Beruházó; tartós biztonságot és megbízhatóságot,
  2. az Üzemeltető; a termék teljes élettartama alatt az elvárt valamennyi műszaki teljesítményt, akár kétszer, háromszor hosszabb élettartamot, alacsonyabb karbantartási költséggel,
  3. a Kivitelező; egyszerű alakíthatóságot, jó beépíthetőséget, megfelelő ellenállást az építéssel járó – külön- igénybevételekkel szemben is, tartós garantálhatóságot.

Az OTÉK (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről) IV. Fejezet50. § (3) bekezdése szerint „Az építménynek meg kell felelnie a rendeltetési célja szerint:

a) az állékonyság és a mechanikai szilárdság,
b) a tűzbiztonság,
c) a higiénia, az egészség- és a környezetvédelem,
d) a biztonságos használat és akadálymentesség,
e) a zaj és rezgés elleni védelem,
f) az energiatakarékosság és hővédelem,
g) az élet- és vagyonvédelem, valamint
h) a természeti erőforrások fenntartható használata

alapvető követelményeinek, és a tervezési programban részletezett elvárásoknak.” – mely szerint ugyan, mintha „csak” az hatodik szempont volna a hőszigeteléssel legszorosabban összefüggő elvárás-együttes, azért be kell látni, hogy a tudatos szerkezettervezés a hőszigetelésekkel együtt, szinte minden területre hatással van.

Maradva a címben kitűzött cél körülírásánál, érdemes áttekinteni hova kerülnek jelen- és jövőbeli épületeinkbe hőszigetelések és ott milyen igénybevételeket kell elviselniük úgy, hogy alapvető hőszigetelő teljesítményüket teljes élettartamuk alatt megőrizzék?


Ahhoz, hogy az idézett OTÉK „szempontok” maradéktalanul teljesüljenek, minden alkalmazási helyen, az ott ébredő ravatherm_arlista_leporello.inddterheknek és igénybevételeknek ellenálló anyagok szükségesek.

Legtöbb esetben nem lehet az ár a döntő szempont, hiszen ha alacsony áron elégtelen teljesítményű anyag kerül beépítésre, az minden érintettnek -nemegyszer kiszámíthatatlan- károkat okoz. A Beruházó közvetlen- és közvetett kárt szenved, az Üzemeltető nem tudja biztosítani az elvárt gazdaságos- és optimális működést, a Kivitelező hitelességvesztésen túl a szükséges javítások következtében a remélt „könnyű” haszon többszörösét kényszerül ráfordítani a létesítményre.

Az építés területén, ahol nem rövid élettartamú létesítmények készülnek, a megbízhatóság és a tartós biztonság lehet a célravezető hozzáállás minden érintett részéről. És itt most nem érvényesül „a kevesebb több” elve, itt a „megfelelő anyagot a megfelelő helyre” elvet követve kell, kompromisszumok nélkül, az adott követelményeknek maradéktalanul megfelelő teljesítményű terméket kiválasztani és beépíteni.

Forrás: ravatherm.com