Szakemberek, forgalmazók, szakmagazinok hívják fel a figyelmet a megújuló energiák felhasználásának előnyeire. De mi az átlagember vélemény ezekről?

A társadalom- és közvélemény-kutatással, piackutatással foglalkozó Forsense intézet reprezentatív felmérésben kutatta, hogy mennyire ismertek, elfogadottak a megújuló energiaforrások, amelyek részesedése az összenergia-felhasználásban ma még viszonylag csekély, de egyre növekvő szerepet játszanak a hazai energiafogyasztásban. 2018-ban az EU-ban az összes elfogyasztott energia 19, Magyarországon 2017-ben 13 százaléka származott megújuló energiaforrásból.

A biomasssza vezet

A megújulókon belül egyelőre a biomasszán, mindenekelőtt a fatüzelésen van a fő hangsúly. Ennek megfelelően 2017-ben a fűtésre és a hűtésre felhasznált energia közel 20%-a került előállításra megújuló energiaforrásból, ami megközelíti az EU-s átlagot. A villamosenergia-fogyasztáson belül ugyanakkor csak 8,1% volt a megújuló forrásból származó energia aránya 2018-ban, ami jelentős mértékben elmarad az EU 30%-ot is meghaladó átlagától.

A fiatalok körében a legnépszerűbb

A felmérés szerint a megújuló energiaforrások népszerűsége a lakosság körében kiemelkedő.

A kérdezettek háromnegyede ezek bővülő felhasználását támogatná leginkább Magyarország növekvő villamosenergia szükségletének kielégítésére.

Minden társadalmi csoportban magas a megújulók támogatottsága, de különösen a fiatalok, a legalább érettségizettek és az online médiából is tájékozódók körében.

Az atomenergia megítélése

A megújulókon kívül az atomenergiának van jelentősebb támogatottsága,

a kormánypártok szimpatizánsai jóval nagyobb arányban említenek első helyen egy új atomerőművet, mint az ellenzéki szavazók, vagy a pártpreferenciával nem rendelkezők. Ezzel együtt a kormánypárti szavazók többsége is a megújuló erőforrásra alapuló erőmű építését preferálná elsőként.

Kevés információ

A jelentős támogatottság ellenére csak viszonylag kevesen tudnak segítség nélkül kettőnél is többféle megújuló energiatípust is megnevezni. A tájékozottság státuszfüggő, mindenekelőtt az iskolai végzettség befolyásolja.

Legtöbben a napenergiát említik, emellett a szélenergia számít jól ismertnek;

ezt a két megújuló energiaforrást tudta a kérdezettek több mint fele magától megnevezni.

Legyen jelentősebb az állami szerepvállalás!

Minden második kérdezett szerint elsősorban a politikai döntéshozók és hatóságok tehetnek a legtöbbet azért, hogy a megújuló energiaforrások használata széles körben elterjedjen, második helyen pedig az Európai Uniót nevezték meg legtöbben. Ugyanakkor épp e tekintetben némi elégedetlenség tapasztalható a lakosság körében:

többen vannak azok, akik a jelenleginél jelentősebb állami szerepvállalást várnak a megújuló energiaforrások használatának terjesztésében.

Kevésbé ismerik a támogatások részleteit

A kérdésekre adott válaszok értékelését árnyalja, hogy a kérdezettek saját állításuk szerint sem ismerik jól a megújuló energia elterjedését szolgáló magyar állami kezdeményezéseket.

Csupán minden tizedik kérdezett mondta, hogy tud ilyenekről, és a részleteket is ismeri, 54 százalékuk pedig tudja, hogy vannak ilyenek, de nem ismeri a részleteket.

Mindez azt is jelzi, hogy mind az EU, mind a magyar állam támogatáspolitikájáról alkotott véleményeket feltehetőleg erősebben befolyásolták az ezekkel az intézményekkel kapcsolatos politikai alapú általános nézetek, mint a megújuló energiaforrások támogatásának érdekében hozott tényleges intézkedéseik.