Skip to main content
Kertépítés és terasz2024. május 14.

Méhecskehotel saját kezűleg

Építőpont Magazin
image

Február végéig kel kihelyezni a magányosan élő méhek és darazsak szaporodását segítő természetvédelmi eszközöket,  a "méhecskehoteleket" vagy más néven "darázsgarázsokat" -  biztat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

Az MME szerint ez a természetvédelmi eszköz már kora tavasztól segítheti a szelíd beporzók szaporodását, ezért azt februári kerti teendők során érdemes elkészíteni és kihelyezni.

A házi méhek faodvakat, kaptárakat igénylő több tízezres kolóniáival ellentétben a magányos fajok ujjnyinál vékonyabb járatok védelmére bízzák utódaikat. Ezekbe a nőstény méhek nektárt és virágport, a darazsak megbénított ízeltlábúakat halmoznak fel, erre petéznek, majd a bölcsőket sárdugóval zárják le.

A kikelő lárva a táplálék elfogyasztását követően bebábozódik, végül a kikelő kifejlett rovar átrágja magát a sárdugón, és megkezdi néhány hetes felnőtt életét. Ilyen bölcsőkamra biztosítható számukra az erkélyre, ablakpárkányra, virágos balkonládák mellé is kihelyezhető méhecskehotellel. Ez lehet például egy 10-4 milliméter átmérőjű furatokkal lyuggatott tűzifa kugli, de építhető szekrényes méhecskehotel is.

A hasznos beporzók

A magányosméh-fajok számos képviselője szőrös, ez a bunda szigeteli is őket, így már a tél végi, kora tavaszi első napsütéses napokon is aktívak tudnak lenni.

Ezért a méhecskehoteleket február második felében, március elején érdemes kirakni esőtől védett helyre

(eresz alja, ablak- és erkélybeugró, tornác), keleti-déli tájolással, hogy közvetlen napsütés is érje.
A természetvédők szerint a méhecskehotelek, amelyek akár óvodai foglalkozás, iskolai óra, szakkör keretében is elkészíthetőek, márciustól május végéig, június közepéig a legforgalmasabbak. A rovarok jövés-menését akár centiméternyi távolságról is megfigyelhetik az állatbarátok.

Magányos méh /Fotó Orbán Zoltán MME

Kell takarítani, évente cserélni a méhecskehoteleket?

Ez alapvetően nem szükséges, mivel a rovarok évről évre kitakarítják, tatarozzák a bölcsőjáratokat, ráadásul több száz vagy akár több ezer 2–10 mm-es furat kitakarítása technikailag is közel kivitelezhetetlen. Arról nem is beszélve, hogy ilyenkor óhatatlanul a pusztulását okozhatnánk a járatokban megbúvó, telelő rovaroknak, pókoknak.

Kell szakértelem a méhecskehotelek elkészítéséhez?

Nem! Csak némi faanyag, 10, 8, 6, 4, és 2 mm vastag (ezek közül legtöbb lakója a 8-10 mm-es furatoknak van), fa vagy fém megmunkálására alkalmas fúrószár, valamint akkus vagy vezetékes elektromos fúrógép (esetleg különböző vastagságú nádszálak). Ha mindez a rendelkezésünkre áll, fél-egy óra alatt százas nagyságrendben készíthetünk méhecskehotel lakóbölcsőket a DIY keretében is.

Tűzifa kugliba

10-20 cm átmérőjű tűzifa kuglikba akár több tucatnyi költőüregből álló méhecskehotel készíthető a beporzók számára, ha 2-4-6-8-10 mm átmérőjű fúrókkal sűrűn átlyuggatjuk fúrószár mélységű lyukakkal. Általában a rönkök hossztengelyével párhuzamosan, tehát a keresztvágási felületbe fúrunk, de állított rönk oldalába, sugárirányban is fúrhatunk.

A vízszintes fúrás legfontosabb gyakorlati haszna (a kényelem mellett), hogy a furatforgács így lehullik, míg függőleges fúrásnál ez folyamatosan eltömi a már kifúrt lyukakat, melyek kitakarítása közel megduplázhatja a munkaidőt.

Szabadon álló méhecskehotel számára érdemes lábakat is készíteni, amivel elkerülhető a fa aljának nedvesedése, korhadása.

A tűzifa kugliba készített méhecskehotel könnyen mozgatható, ezért ideális arra is, hogy az ablakpárkányon lévő virágláda mellé telepítsük ezeket. Így a nektárt gyűjtögető magányos méhek a méh legelő mellett a költőüregeket is megtalálhatják, nem is beszélve arról, hogy így mi is könnyebben megfigyelhetjük a méhecskehotelekbe jövő-menő állatokat.

Jó ha lábon áll a tűzifakugliban kialakított méhecskehotel, mert így nem vizesedik /Fotó: Orbán Zoltán MME

Farakásba

A legkönnyebb dolgunk akkor van, ha már létesítettünk természetvédelmi farakást. Ezek ugyanis egyedülállóan gazdag és változatos állatvilágnak - így a beporzók számára is  - jelentenek folyamatos vagy ideiglenes élő-, búvó- és szaporodóhelyet.

Ha tehát van rá lehetőségünk, a körülöttünk élő rendkívül izgalmas viselkedésű aprónép segítésére és a magunk szórakoztatására létesítsünk természetvédelmi farakást ott is, ahol már nem fával tüzelünk.

Ezek a halmok tökéletesen alkalmasak a  méhecskehotelt készítésére is. Akár több száz lyukat is fúrhatunk - a fentiekben ismertetett módon - a tűzifa rönkökbe, jó nagy telepet kialakítva.

Egy farakásban függőleges fúrással több száz búvóhely is kialakítható /Fotó Orbán Zoltán MME

Nádszövetből

Szorosan összecsavart, 10–20 cm vastag nádszövetből finomabb fogazatú fűrésszel (a vasfűrész is jó) vágjunk le egy 30–40 cm hosszú darabot, majd a két végén szorosan drótozzuk össze, végül egy megfelelő vastagságú dróttal, ágacskával vagy szeggel tágítsuk ki a nádszövet mindkét oldalán a nádszálak üregeit. A nádszövetből készült méhecskehotel zsinórral függesztve, vagy nyárs vastagságú villás ág lábra tűzve a virágágyásba is állítva is kihelyezhető.

A nádszálak üregeit mindkét végen tisztítsuk ki / Fotó: Orbán Zoltán MME

Bambusznádból

Hüvelykujj vastagságú bambusznádszálakat 30–40 cm-es darabokra vágva, majd ezeket kötegekbe kötve is kiváló méhecskehotel alkotható.

A bambuszrúd is az otthonuk lehet /Fotó: Orbán Zoltán MME

Gerendahulladékba

Építkezés, felújítás során rengeteg olyan, egyébként eldobásra vagy eltüzelésre elpazarolt fagerenda-hulladék képződik, ami pedig ideális lenne méhecskehotelek készítésére, a biológiai sokféleség hatékony megőrzésére, visszahozására!

A valódi gerendák közé elhelyezett, gerendahulladékból kialakított méhecskehotel / Fotó: Orbán Zoltán MME

Szekrényes méhecskehotel

A felhasznált anyagok túlnyomó többsége, még a díszítéshez használt szőlőtőkék is másra nem használható, maximum eltüzelésre való hulladékok voltak.

A szekrényes változat a beporzók búvóhelye és a kert rusztikus ékessége is egyben /Fotó: Orbán Zoltán MME

A látvány-méhecskehotel

A hagyományos méhecskehotelek (darázsgarázsok) önmagukban is rendkívül érdekes természetvédelmi eszközök. Ha azonban azt is láthatóvá tesszük, hogy mi zajlik a fantasztikus kialakítású bölcsőkben, akkor még elképesztőbb dolgokat láthatunk - ehhez pedig csak néhány üveg kémcsőre van szükségünk!

Bepillantás egy beporzó életébe /Fotó: Orbán Zoltán MME

 

 

 

Ajánlott cikkek