Skip to main content
Kertépítés és terasz2021. június 26.

Balkonkertészet: az egyik legdemokratikusabb műfaj

Építőpont Magazin
image

A szabadban levő szobaterület színpompás „virágkultuszához” jó ideig ausztriai utazásokat használhattunk „mintát szemrevételező” tanulmányút céljaira. Pedig egy ideje megismerkedhettünk már a Távol-Kelet évezredes minikert-hagyományaival is.

Földrészünk modern nagyvárosai – nemcsak a házgyári lakótelepek korszakában – egyre inkább fölfelé építkeztek. Közben a világjárvány követelte bezárkózás itthon és másutt alaposan felértékelte a magáningatlanok kültéri helyeinek hasznosítását.

Nincs új a nap alatt

A „balkonvirág-díszítések” már a századelőn a kettős Monarchia városaiban elterjedtek, sőt a helyhatóságok már akkor felkarolták és jutalmazták is a szokás legigényesebb követőit. Ugyanakkor Budapesten olyan incidensek is akadtak, hogy az erkély magasából a járdára hulló öntözővíz kalap- és öltözék-rongáló hatása miatt nyomban rendőrt hívtak „a kontár virágkedvelőkre”. Azért, hogy legközelebb inkább mindkét fél megússza szárazon, a korabeli kertészeti lap jótanácsként „bádog- és horgany-kármentőket” – azaz esővízelvezető karimákat – ajánlott.

A történetiségről a jelenség kifejtésére ugorva: kertes házaknál a beltéri növények a kert folytatását jelentik lakásban. Az összekötő kapocshoz városlakó ember és a természet között azonban egy tetőterasz, egy emeleti erkély vagy egy-egy ablaknyílás is elegendő lehet – kiskertek kialakítása végett. Kertészgazda az is, ki földjét virágcserépben műveli, hiszen a balkonláda – akár egy belvárosi körfolyosó vas virágvályúinak díszeivel – mindenekelőtt a városi ember miniatűr kertje. Ennyiben jelentősége messze felülmúlja méreteit.

Kezdeti tudnivalók

Általánosságban teraszunk flórája sok gondot még a kényelemszeretőknek sem okoz. Mindenesetre a lelkes – de elfoglalt életű – kezdők azért ne vigyék túlzásba, igénytelenebb növényekkel és azokból legfeljebb 2-3 tővel indítsanak. De csak egy előzetes költségbecslés után, hogy még őket se érjék zsebbevágó meglepetések. Az ültetőkanál azonban csak április és június között járhat a kezünkben, lehetőleg melegházban előre nevelt, edzettebb palánták útnak indításával.

De ekkorra már figyelembe kellett vegyük címzetes „kertünk” tájolását és ebből következő megvilágítottságát. A délkeleti–délnyugati erkélyek naposak (szárazságtűrő növényeket kívánnak), az égtáj szerinti fekvés ellenpólusán (minden „észak”-kal kezdődő pozíció) árnyékos helyszínt kapunk, köztes kategória pedig a félig árnyékos. A balkoni elhelyezés az esetek zömében a saját vagy közösségi kerti, avagy parki ültetéshez képest mindig bizonyos ridegtartást jelent a növényeknek, bár egyben időhatékonyabb, ezért fókuszáltabb rájuk figyelést és gyommentesebb mindennapokat is lehetővé tehet.

A hazai sláger és egyre népesebb „baráti köre”

Mintha csak a muskátlira találták volna ki a műfajt. Igazi, megkerülhetetlen őstípusról van szó, amely mindmáig nagy fölénnyel vezeti a balkonnövények sikerlistáját. Viszont – nem tegnap óta – van balkonélet a muskátlin túl is, vagy éppen vele szövetségben: variálható hármas kötésekben közé ültetett petúniákkal, pistikékkel, melyek szintén ki tudnak bontakozni, és megfelelő gondozás mellett a legforróbb nyarat is végig tudják szolgálni.

Azonban többféle teraszklíma elviselésére kell legyen megoldásunk, felvetődik hát, mit ültessünk árnyékos helyre? Nos, míg a régi muskátlifajták hajlamosabbak felnyurgulni, megerősödni és kevesebbet virágozni, természetes alternatívájuk a népszerűségben előretörő ciklámenes vagy tűzpiros csüngő muskátli. Ez már bőségesen, szinte minden levélhónaljból elágazik, ezért néhány szomszédos tő is nagy felületet képes bevirágosítani.

Mellette szintén északkeleti–északnyugati fekvésnek örül a gumós begónia, vagy a fukszia, melyek egyaránt magaslati helyen érvényesülnek jól, ahol alulról vagy oldalról kapnak rálátást. A sor folytatása (pl. tulipánnal, nárcisszal, árvácskával) helyett praktikus tipp, hogy ha csak legfeljebb négy virágszínnel dolgozunk, teraszunk növényzeti összhatásban sosem fogja a túlzsúfoltság érzetét kelteni a szemlélőben – azaz mintha csak letisztult kertek közepén járna a szem.

Nem lehet nem megemlíteni még az egyre többek által nevelt rózsát, melynek számtalan erkélybarát fajtára érhető el, a Fair Play nevű talajtakaró rózsától a futórózsákig, a bokorrózsán keresztül a kisebb rózsafákig. Azért utóbbiaknak helyigényét jó előre feltérképezni, egyébként pedig mindegyik munkás növény: metszés, trágyázás, öntözés terén nem enged a kifogásoknak.

Edénykérdés az erkélyen

A feladványt pregnáns kétfenekűség jellemzi. Egyfelől természetesen az egyszerűbb plasztik cserepeket rövidebb időn belül kikezdi az időjárás, és elrepednek. Mindjárt az ütőképesebb és állékonyabb kaspókhoz, dézsákhoz, teknőkhöz is fordulnánk, ha nem lenne súlykorlátozás. Előnyben a betonaljzatú terasszal rendelkezők, mert a megázott vagy jól beöntözött virágföld, pláne kő- vagy terrakotta edények (utóbbiaknál melegben még a cserép maga is szív fel és el vizet a földből) mázsás súlya bizony komoly statikai teherbírást kíván. Ezek ugyanakkor szélállóbbak, mint a könnyűségük miatt ajánlható rizsfazekak vagy akár a használt szövettáskák.

Javítsunk a hely szűkén, kreatív kerti ötletek a balkonra

Balkonnövényeink hiába – az egyébként kétévente ólommentes festékkel újrakenendő és alátéttel bajosan ellátható – ládákban éreznék legjobban magukat, ez nem az ő kívánságműsoruk. Keskenyebb, kisebb teraszhoz leleményes best practice-ek kellenek, hogy jobban elférjen a kertészi ambíció a térben. Még a padlószinthez közel maradva megfontolandók az olyan csináld magad kiskertek, melyekben négyzetrácsos felosztással optimalizálható az akár magról nevelhető különböző fajták ültetési tőtávolsága.

Továbbá kézenfekvők még az ámpolnás, függőkosaras megoldások, ezek mellett magasabb virágtartókat, sűrűn bepolcozott állványokat lehet még bevetni. Ezeken egész légiónyi virág képes egyfelől a teraszt is nagyítani optikailag, másrészt effektív (a szemnek is kedves) zöldfelület-többlethez juthatunk általuk. Szintén ide tartozik a növényfuttató létra vagy rács is, melyen a kapaszkodó és megerősödő (akár szőlő- vagy tök-)hajtások nemcsak szélárnyékot képeznek, de némi betekintés elleni védelmet is adnak. Utoljára, de nem utolsósorban: növényeink egy része a levegőt szennyező füstgázokat is képes valamelyest megkötni-megszűrni.

Haszonnövényt is ide, mégpedig finomakat!

Az esztétikai és érzelmi funkciókon túl ma már bátran gondolkodhatunk balkonveteményben is. Gyümölcsök terén szabad a pálya az epernek, vagy például a „balkonellának”, egy folyton termő törpe-őszibarack (nektarin) fajtának. Zöldségtermesztéshez az esetek nagyobb részében előbb számoljuk le, megvan-e a napi 6-8 órás benapozottság, illetve hogy elérhetők-e törpe- és hibridfajták a választott kedvencünkből (prototípus: koktélparadicsom). Paprika, chili, uborkákkal, borsófélék, ahogy olyan zöldlevelesek szintén, mint a salátafélék (pl. rukkola is), spenót, kelkáposzta: például korlátra vagy falra felapplikált újrahasznosított eresz-félcsőben növekedhetnek. A minél több terméshez legyünk résen és folyamatosan végezzünk, felkarózást, felkötözést, száradt virágokat és fonnyadt terméseket eltávolító fiatalítást!

És ott van még a teljes fűszernövény-paletta, amelyet eladdig a konyhaablak „cserepeskertjében” volt szokásunk nevelni. Bazsalikom, rozmaring, kakukkfű, oregánó, snidling, petrezselyem: mind friss ízesítő leveleket szolgáltatnak ételeinkhez. De nem maradhat ki a levendula vagy a zsálya sem.

Ami nélkül mindez szomjas délibáb: az éltető víz

Azt hamar kitapasztaljuk, hogy a déli és nyugati oldalon napi (nyáron kétszeres), északi oldalon kétnapi rendszerességgel öntöznünk KELL. Lehetőleg persze mindig a földet, legalább, amíg az alsó cserépnyílásokon át ki nem jut víz az alátétbe. Ez amellett, hogy az akár 15-20-féle és akár 100 tőnyi növény esetében időt kíván, sok mindent tudnunk kell hozzá – a levonandók levonásával – a kerti öntözés általános fogásaiból.

De egyben-másban többet is. A teraszok köztudottan szelesebbek, jobban szárítanak – a mulcsolás csak módszer arra, hogy nedvesebben tartsuk a növényt. A virágföld – rostos, agyagos, laza szerkezetű – minőségére eleve jó, ha adunk, hiszen kevéssel kell tudjunk gazdálkodni. Vízszívó kanócok, csepegtető automaták mellett fejjel lefelé belefordított PET-palackok a vízoszlopát is pusztán a hőtágulás szerencsésen adagolhatja a földbe.

Egyre tikkasztóbb nyarak

Magunknak nem kell feltétlenül szabott menetrendet lekötnünk locsolásra, ujjal is szondázhatjuk a talaj felső 5-6 centijének nedvességét. Az utóbbi évek nyarainak mediterránba hajló időjárásában egy elutazás is kihívásokat tartogat. Ablakos fürdőszoba kádja vagy konyhai mosogató megtöltve egyaránt jó növénytároló lehet. Emellett szomszédsági-rokoni szívességgazdálkodás esetén érdemes papírra jegyezni egy helyszínrajzot, hozzá mennyiségi és rendszerességi útmutatót, vagy palántajelölő szalagok, cédulák felirataival kalauzolni a besegítő vendéget.

Vízmegkötő kristályok, agyaggolyók, kókuszrostok, tégladarabok időzítő-funkcióját előbb teszteljük, mert nem mind arany ami fénylik. Ahogy jó, ha korábbról ismerjük már folyadék, por, granulátum vagy rudacska formájában is elérhető műtrágyáink, továbbá tápoldataink tulajdonságait is. Ha pedig nincsenek ellenünkre a madarak és lepkék, spóroljunk az őket távol tartó rovarölőszerekkel.

Holtszezon?

Az év őszbe fordulásával árnyékosabb teraszi növényeink virágjainak tovább tart az elnyílása, ezért hosszabban élvezhetők. Egyébként egy ekkori őszi terasz beépítés vagy erkély üvegezés híján bizony október végére már az évelő növényeink beköltöztetendők teleltetési helyükre. A virágládák közepén a vezérnövénynek választott örökzöldek ellenben tovább vonzhatják a külső tekinteteket. Terméses faágak pedig beállíthatók a megmaradt virágföldbe, melyben még sokáig frissen maradnak, sőt madarak etetésére is szolgálnak.

Ajánlott cikkek