Egy korszerűen szigetelt épület belső tere nyáron hűs, míg télen a bennmaradó hő kellemesen átmelengeti a tagjaidat.

A gyorsan megtérülő befektetés

Ha egy átlagos 120 m² alapterületű, nyeregtetős épület homlokzati hőszigetelését 16 cm vastag EPS-szigetelőlapokkal tervezzük, becsült nagyságrendje legalább 3,5-5 millió forint, munkadíjjal együtt.

Ezzel azonban nemcsak a fűtési költségeken faraghatunk már az első szezonban,

akár 40%-ot,

hanem a ház belső klímája is egészséges lesz, az életminőség javul. A mai fűtési költségek mellett ez akár három év alatt is megtérül, sőt!

Már az eggyel jobb energetikai besorolás javulásával is, – a földrajzi elhelyezkedésétől függően – házunk akár azonnal 15%-kal többet érhet az ingatlanpiacon.

Hőmérséklet a lakótérben

A hőszigetelés, mint befektetés, bár középtávon megtérülő és kamatozó, az előnyös élettani hatásai sokkal értékesebbek számunkra.

Mindannyian be tudunk számolni a megfelelően hőszigetelt házak, lakások kellemes, egyenletes hőérzetéről. Ennek egyik oka a hőmérséklet, amely nem emelkedik nyáron sem kb. 25-26 fok fölé, és télen is csak kb. 15 fok környékére süllyed, ha nem fűtünk.

Ezzel szemben, érdekesség, a szigeteletlen házak a belső hőmérséklet nyáron meghaladhatja a 30 fokot is, míg télen, bár nem fagypont alá, de 5 C fok környékére zuhan a hőmérő. Ez nagyjából 2,5-szeres hőveszteség többletet jelent a szigetelt házhoz képest.

A levegőminőség alapja: az egészséges páratartalom

A kellemes hőérzet másik tényezője a páratartalom, amelynek 40-60% között kell állni a barométeren, ha egészséges szint között szeretnénk tartani.

A hőszigetelő rendszerek képesek együttműködni a tégla vagy betonfalakkal. Ezek hőtároló képessége nemcsak a nappal felvett hőmennyiséget tárolja el éjszakára, amit lead, segítve a hőmérsékeltváltozás kiegyenlítését a lakótérben, de közvetetten hozzájárul a belső páraháztartáshoz is.

Egyszerűen úgy, hogy nem kell többet fűteni.

Így a levegő megtarthatja páratartalmát, és nem „szárad ki”, a párát így nem kell pótolni.

A szigetelés során azonban át is eshetünk a ház túlsó oldalára: a nem megfelelőn együtt dolgozó felületek, nyílászárók miatt pára csapódhat le az ablaküvegeken, vagy ún. hőhidaknál, ahol penész képződhet. Előbbit, megfelelő szellőztető gépészet híján, egyszerű szellőztetéssel félmegoldással orvosolhatjuk. Az utóbbi a mielőbbi penészmentesítés követően szakember segítéségét igényli.

A kísérletező kedvűek online kipróbálhatják a Magyarországon épült Viva Park vizsgálóházait. Egy egyszerű szűrést beállítva Választhatnak a hővédelem, a hőtárolás, a hangszigetelés, a páraszabályozás és a komfort fontossága között, majd a megkaphatják a 13 vizsgálóház közül a kiválasztott szempontoknak megfelelő házat, házakat, a fő építési anyagokkal.

És egy ráadás

A hőszigetelés szerepet játszik a kültéri zajok csillapításában is, de nem csak és kizárólag. Fontos kiemelni, hogy a hőszigetelő rendszerek nem önmagukban, hanem a fallal együtt biztosítják a kedvező élettani hatásokat, amely ugyancsak megér egy történetet.

Nem volt ez mindig így: Magyarországon a 90-es évek elején már is megjelent a hőszigetelés. Akkor 5 cm vastag hőszigetelő anyagot használtak, ma már csak elvétve építenek 10 cm-nél vékonyabb lemezzel hőszigetelést. 2020-tól a szigetelés vastagságának alsó határa már 16 cm, a 25 cm vastag tömör kisméretű téglánál ez a szám 17 cm. Vastagabb szigetelést, 30-35 cm-et a passzív házak használnak.