December 6-tól adhatók be az igények a „Lakossági napelemes rendszerek támogatása és fűtési rendszerek elektrifikálása napelemes rendszerekkel kombinálva” című pályázat keretében elnyerhető támogatásra 2024. október 14-ig négy ütemben.

Megyecsoportonként

Elsőként Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém és Zala megye lakói nyújthatják be kérelmüket, ezt követően kerülnek sorra szakaszosan az ország többi régióinak lakói. Akkor sem kell elkeseredni, ha az első körben nem sikerül elnyerni a kívánt összeget, mert további három időszakban lehet majd aspirálni a rögzített megyei támogatási keretösszegekre. Az időben elnyújtott beadási lehetőséggel

az állam azt kívánja megakadályozni, hogy az adott termékek gyártóit, árusítóit, illetve a kivitelezőket ne egyszerre rohanja meg a hirtelenjében forráshoz jutó lakosság

és - ennek következtében - ne szabaduljanak el az árak, a vásárlók ne maradjanak áru és szerelői kapacitások nélkül.

A végleges műszaki tartalmak

Korábbi cikkünkben már írtunk a pályázatról, amely akkor még a társadalmi egyeztetés fázisában volt. A tájékoztató továbbra is - az előző szöveghez képest csekély mértékben megváltozott - két célt jelöl:

1. Tetőszerkezetre helyezett, saját fogyasztás fedezését célzó napelemes rendszer létesítése; vagy

2. Tetőszerkezetre helyezett, alább részletezett kapacitáskorlát mellett napelemes rendszer létesítése, fűtési rendszer elektrifikálása hőszivattyúval, villamosenergia tároló beépítése és nyílászáró cseréje.

Változások

Az elfogadott kiírásban azonban több olyan pont is van, amely változott a tervezethez viszonyítva. Módosultak némiképp pl. az elnyerhető 100 százalékos, azaz vissza nem térítendő, önerőt nem igénylő támogatási összegek.

Az első pontban foglalt műszaki tartalom megvalósítására maximum 2 900 000, a másodikra maximum 11 300 000 Ft igényelhető.

A minimum érték mindkét esetben 500 000 Ft.

Az állam - 34 920 család lakásának energetikai korszerűsítését célul tűzve -  összességében több mint 200 milliárd forinttal támogatja,

hogy a szerényebb jövedelműek is olcsó, megújuló energiaforrásokból fűtsék otthonaikat, egyre többen lábalhassanak ki az energiaszegénységből. Ugyanis csak azon háztartás egyik nagykorú és az ingatlan tulajdonosaként/résztulajdonosaként számon tartott tagja nyújthat be pályázatot, amely háztartásnál

a beruházással érintett ingatlan jövedelemmel rendelkező tulajdonosainak tavalyi bevétele egy főre vonatkoztatva nem volt több mint 4 850 000 forint. 

A határértéket illetően a kisadózók jövedelme és a nyugdíj is számít. Az olyan nagykorú személyek viszont nem vonhatók be az átlagszámításba (értsd: nem növelik az osztó számot!), akik résztulajdonosok ugyan, de 2020-ban nem volt bevallott jövedelmük.

Családosok, hátrányos régiókban élők előnyben

Bár nem kifejezetten a családok megsegítésére irányul a program, ha az adott ingatlanban már 3-vagy több kiskorú lakik, 4 plusz pont jár az elbírálásnál. Kevesebb gyerek esetén - értelemszerűen - arányosan kevesebb előny jut.

Az értékelésnél azt is figyelembe veszik, hogy melyik járásban van a lakás:

nem minősül kedvezményezett járásnak: 1 pont; csak kedvezményezett járás: 2 pont; csak fejlesztendő járás: 3 pont.

Ahány ház…

Egyértelműen meghatározott a pályázat által érintett épületek köre is. Ezek olyan családi házak, vagy osztatlan közös tulajdonban lévő lakóház (ikerház, sorház) részét képező, de elkülöníthető, jogilag és energetikai szempontból önálló egységet alkotó épületrészek (tehát közösen, nem csak egyedileg léphetnek a társasházlakók) vagy legfeljebb hat lakásos társasházi, illetve szövetkezeti ingatlanokban található épületrészek, amelyek a beruházás megvalósulását követően lakottak, a pályázó magánszemély (rész)tulajdonában állnak, és egyedi, elektrifikált fűtési rendszerrel bírnak.

Nem elhanyagolható  az ingatlan állapotára vonatkozó kitétel sem, hiszen csak olyan épületre jár a pénz, amely minden egyéb beavatkozás nélkül alkalmas  a beruházás fogadására.

Itt érdemes megjegyezni, hogy akkor is kapható támogatás, ha a rendszer napelemei garázsra vagy melléképület tetejére kerülnek. A talajra helyezett konzolokra telepítés viszont ebből a keretből nem finanszírozható. Ahogyan a pályázat benyújtásának időpontjában már meglévő napelemes rendszer bővítése, cseréje, korszerűsítése sem. Kivéve, ha fűtéskorszerűsítés az igénylés célja, akkor a támogatásban részesíthető kapacitáshatárig érdemes próbálkozni. A fűtéskorszerűsítésbe a hőszivattyú, vagy fűtőpanelek

kapacitásnövelését, korszerűbb típusra történő cseréjét

nem vették be. A közel húsz pontban felsorolt kizáró okok között lényeges megszorítás, az első fejlesztési célra vonatkozóan, hogy ha a nyílászáróknak a fele (vagy több mint a fele) már megfelel a hatályos jogszabályban foglalt követelményértékeknek, akkor nem fogadják el a pályázatot.  A második fejlesztési célnál viszont épp ez nyit szabad utat - persze a jelölt műszaki tartalmak teljes körű megvalósítása mellett - a további korszerű ajtók, ablakok beépítésének. Szintén fontos kikötés, hogy a telepített naprendszer nem működhet szigetüzemben: kapcsolódnia kell a hálózatra. Már csak azért is mert

„kizárólag olyan háztartási tárolóegységek és inverterek számolhatók el, melyek eszközoldalról alkalmasak arra, hogy a későbbiekben a villamos energiáról szóló törvény felhatalmazása alapján eljáró szervezet (pl. elosztói engedélyes társaság, aggregátor) távolról tudja azokat vezérelni, szabályozni”.

Műszaki teljesítmény

A napelemre engedélyezett  beépített kapacitás  5 KWp értékben maximálták,  azzal a megkötéssel, hogy

1 kWp napelem rendszer kiépítésének költsége nem lépheti át  485 ezer 645 forintos határt.

A tervezethez képest viszont - az energetikusok által is üdvözölt –

újdonság,  hogy 5 kWh-ról 14 kWh-ra emelték a napelemes rendszer akkumulátoros egysége tárolókapacitásának legelső értékét.

Meghatározták a második pontban említett levegő-levegő, vagy levegő-víz hőszivattyú teljesítményét is: ez legfeljebb 12 kW lehet. Ugyanakkor azt is részletezik, milyen paramétereknek kell rendelkeznie ezeknek a berendezéseknek. Jó hír a víz-víz, illetve a föld víz szisztémán alapuló fűtőrendszerek híveinek, hogy a kiírás a 2. pontban részletezett célokat az ilyen forrásokból táplálkozó hőszivattyúkkal is megvalósítani engedi, amennyiben azok beruházási költsége és működési hatékonysága bizonyíthatóan nem kedvezőtlenebb a levegő-levegő, vagy levegő-víz hőszivattyús rendszernél.

Teendők

Ezúttal azonban nem lesz elegendő az ablakba kitenni a cipőket. Tanulmányozzák a pályázati kiírást, mérjék fel a lakás műszaki állapotát, fogyasztását, energiaigényét! Kezdjék el beszerezni a tanúsítványokat, igazolásokat!