Egy ház megfelelő hőszigetelése kulcsfontosságú kérdés

A megfelelő homlokzati hőszigeteléssel akár 20-30 százalékkal csökkenthetjük fűtési költségeinket, de a nyári melegben is hűvösen tarthatjuk a lakást. Sőt, elejét vehetjük a penészesedés vagy az algásodás problémájának. Beruházásunk néhány év alatt meg is térülhet, hiszen egy jól kivitelezett hőszigetelő rendszer akár 25-30 évig is szolgálja a ház lakóit.

Egy ház megfelelő hőszigetelése kulcsfontosságú kérdés. Ha arra a döntésre jutunk, hogy belevágunk egy ilyen otthonfejlesztésbe, akkor célszerű ezt ősszel megtenni, mivel ilyenkor az időjárás kedvező, a gyerekek napközben iskolában vannak, nem mellesleg pedig a fűtésszezon beköszöntével a ház rögtön elkezdi visszatermelni ráfordításainkat – dr. Falábu Dezsőt, a Poli-Farbe kutatás-fejlesztési projektigazgatóját hívtuk segítségül, hogy mutasson irányt, mire érdemes figyelni, mielőtt szakembert keresünk.

Gondolkozzunk rendszerben!

Habár külön-külön is összeállíthatjuk a saját szigetelőrendszerünket, ez több okból sem ajánlott: egyfelől komoly szakismeret kell hozzá, másfelől a gyártói rendszereknek van egy olyan megkerülhetetlen előnye, hogy élhetünk a gyártói garanciákkal. Az sem elhanyagolható körülmény, hogy a különböző gyártóktól származó részegységek kompatibilitásában problémák adódhatnak, már csak ezért is érdemes rendszerben gondolkodni.

A Poli-Farbe teljes rendszert kínál a hőszigetelésre, melynek lényege, hogy a hőszigetelő anyagon kívül a további szükséges kiegészítőket is tartalmazza. Ilyen kiegészítők például a lábazati sínek, az alap- és fedővakolat, ragasztók, üvegszövet háló, vagy éppen a dübelek. Valójában a rendszer a biztosítéka a kiváló minőségnek és megbízhatóságnak – magyarázza a szakember.

A rendszer lelke: a hőszigetelőtábla

A legtöbbször a kőzetgyapot és a polisztirol összevetése szokott felmerülni, hiszen ez a két legelterjedtebb hőszigetelő alapanyag. Habár a kőzetgyapot egységnyi vastagság mellett jobb hőszigetelést tud biztosítani, néhány centivel vastagabb polisztirol szigeteléssel ugyanazt a teljesítményt tudjuk biztosítani úgy, hogy a költségek jóval alacsonyabbak maradnak, sőt, a polisztirol ragasztóigénye is kevesebb. Ugyanakkor van jó néhány olyan dolog, amiben a kőzetgyapottal semmi más nem veszi fel a versenyt: a tűzbiztonság és a hangszigetelés is ilyen, nem utolsósorban pedig a páraáteresztő képesség, ha tehát algásodásra vagy penészesedésre hajlamos épületről van szó, akkor a kőzetgyapot a befutó!

Festékréteg és vakolat: nem csak szép, tartós is!

Hiába sikerül egy jól átgondolt hőszigetelő rendszert kiépíttetnünk, ha idővel olyan esztétikai problémák jelentkeznek, mint a repedés, vizesedés vagy a fokozott színvesztés. Ezek tükrében három fő vakolattípust különböztethetünk meg, amelyek egyaránt profi szolgálatot tehetnek, ha sikerül beazonosítani a pontos igényeinket.

A diszperziós vakolat számít a leginkább gazdaságosnak. Ha az épület párásodásra nem hajlamos, akkor a diszperziós vakolat tökéletesen megfelel a célnak – ez a típus a leginkább elterjedt a kapart felületeknél. Mindezek mellett korlátlan színezhetőséget és elfogadható mértékű rugalmasságot is lehetővé tesz, így a repedésektől sem kell tartanunk.

A szilikon vakolat ehhez képest jelentős páradiffúziós képességgel rendelkezik. Ha tehát régi, vizesedésre vagy párásodásra hajlamos épülethez keresünk vakolatot – akkor a kőzetgyapot alkalmazása mellett – ez a vakolattípus az ideális választás, pláne akkor, ha nem szeretnénk színezéssel kapcsolatos határokat szabni magunknak.

A diszperziós szilikát vakolat ezzel szemben lúgos kémhatású, ezért korlátozottan színezhető – csak olyan pigmentanyagokkal lehet megszínezni, amelyek kibírják az ilyen körülményeket. Ebből adódó előnye, hogy színtartósságban verhetetlen, hisz csak a legellenállóbb pigmentek kerülhetnek bele. Az épületmozgást azonban nem tolerálja túl jól, így a rugalmassága jócskán elmarad a korábbi két típusétól.