Családi ház padlásterének vagy önálló ingatlanként megszerzett – esetleg térdfalas megemeléssel kitágított vagy manzárdos kialakítású – tetőtér praktikus berendezése egyaránt leleményes megoldásokat kíván. Ne feledjük persze, hogy előfeltételként stimmelnie kell a statikai megfelelőségnek, a tetőszerkezet elégséges teherhordó képességének, az állékonysági minősítettségnek. Hasonlóképpen biztos szigetelésre [nincs igazán jó linkünk ide, tetőszigetelés kéne, de nem lapostetős] van szükség a beázás és a hőmérsékletingadozás ellen.
Főszabály szerint
A fény legegyenletesebbe több kisebb ablakon keresztül bejutva oszlik el odabenn. Függőlegesen beépíthető normál ablakokhoz szerkezeti átalakításra van szükség, de egy markáns belső ablakpárkánnyal mindjárt tárolófelületet is nyerünk. Nem úgy a tető síkjába illeszkedő buktatható ablakoknál, amelyek viszont főként felfelé biztosítják a kilátást, míg közelebbi kitekintésre alájuk kell bújni. Tetőrészek találkozásánál, az élgerincnél is beépíthető több, csak a fényt beengedő kisebb tetőtéri ablak. Estére pedig spotlámpák és rejtett világítások használatával teremthető elegendő fényesség.
A nappali sötétítés nagy variációs lehetőségeket tartogat. Felső és alsó „karnisos” vagy pálcával kormányozható megoldással a bukóablakok fel is függönyözhetők, vagy maradhatunk a kampókból kiakasztható belső vászonrolónál. A ferde üvegfelületen zsinóros szalagfüggönyt vagy csigás redőnyt futtathatunk, ahogy éles fény ellen az üvegre ragasztható árnyékolóréteg is megteszi. Kettő az egyben a színével vagy visszájával kifelé fordítva fényvisszaverővé/hőtartóvá tehető ezüstös bevonatú reluxa. Ha pedig tetőkivágással hagyományos ablakunk van, arra egy külső redőny vagy állítható zsalugáter tetőtéri ablak tekintetében egyaránt védhet hideg, tűző nap, zaj, betekintés, sőt részint betörés ellen is.
A nyerges-, sátras- vagy kontyos tetőszerkezeti hajlásszög meglegyen legalább 35°, de minél nagyobb, annál jobb: annál nagyobb a belmagasság, azaz a hasznos/összes alapterület aránya. A tetők alá eső és a térérzetünket nagyban befolyásoló 90-150 cm-es oldalfalmagasság mellett
Ha ugyanis kevés kihasználható magasságú részünk marad, akkor legfeljebb a tetőtéri lakás kuckószerű lesz, ami alig több, mint egy zsúfolt szobagaléria.
Ha a rendelkezésre álló alapterületünk megengedi, a térfelosztást – válaszfal nélkül, de rakteret nyerve – a ferde falrészhez csatlakozó bútorokkal is elvégezhetjük. Például egy mennyezetig érő polcoszloppal, amelyhez az oldalfalig érően keskenyebb szekrénykét vagy nyitott polcos szekrényt csatlakoztatunk. A legmagasabb és legszélsőbb elem oldallapjait érdemes padlóhoz és (tetőlapjával együtt a) mennyezethez erősíteni pl. sarokvasalatokkal, a legalsó polcát pedig lábazati lécekre ültetni. De az oszloppal lehatárolt felületen kis osztatokat is kialakíthatunk fiókokkal és üvegajtókkal változatosság téve, vagy az egészet be is polcozhatjuk lépcsőzetes rövidülésekkel.
Bizonyosan fog jutni mindenhova műszaki eszköz, fotógyűjtemény, könyv vagy dísztárgy – így nem kell, hogy átlátható legyen, elég, ha funkcionálisan áttekinthető. Az elkerített hely aztán lehet társalgó, irodatér vagy akár pamlagos pihenő. Két plafonig érő bútorbeépítés közé éjjeliszekrényes vendégágy is pászítható. Ha tetőoldali padlászug került leválasztásra, belerejthető lehet kihúzható kétszemélyes ágy is, amely egyik végével a nappali órákban kanapéfunkcióban várhatja „bevetését”. És a sor folytatható:
vagy vehetnek példát a miniházak térkihasználási trükkjeiből.
A lehető maximális lakható tér nyeréséhez a tetőzugok ruhaszekrényes beépítése jöhet jól, mert ezek a tárolni valók javarészét be tudják fogadni. A szilárd lábazat és fenéklap itt is elengedhetetlen. A süllyedő tetőhöz és falaihoz idomulva lehetőség van ajtós-fiókos komódokra, vagy – néhány átmenő facsavaros összerögzítéssel – tolóajtókkal záródó sorba rendezett szekrénymodulokra. Utóbbiak „működtetése” nemcsak helykímélő, hanem az itt-ott kitáruló, egyvonalban futó polcaik képével rendezettséget is sugároznak.
60 centinél azért egyik se legyen mélyebb, különben a torkába jutó darabokhoz kúszó vagy vakon nyúlkáló matatásra kényszerülünk.
Ugyanakkor bútorzatunk tervezésekor és beszerelésekor ne felejtsük ki a számításból a fali konnektorokat és kanócaiknak gégecsöves kivezetését sem. Emellett szükség lehet önálló padozatszerű alátétszekrényre is, amely szórakoztató elektronikai berendezésekre vagy music centerre van kitalálva. A laptévék ugyan ma már mindinkább falraszereltek, de szükséges médiaboxaik és routereik külön felületet kívánnak, lehetőleg nem messze, még a vezeték nélküli technológiák korában is.
A lakószobák „öltöztetéséhez” a változatos dőlésszögű falak lambériázása önállóan is megteszi. Ilyenkor a polcok lehetőleg vagy készüljenek azonos (terep)színű fából, vagy kontrasztosan elütő anyagból és árnyalatból. Egy lakályos pihenőhelyet már – akár zárható szekrényrekeszkékkel megspékelt – nyitott falipolcok (bátran: laminált bútorlapból), karosszék, puff vagy lábtartó és dohányzóasztal együttese kiadhat. A nappali és étkező – és burkolataik – szétválasztása a zónaelvnek (Milyen legyen a konyha padlója? c. cikk linkje) szokatlanabb formájával, akár a földön 45°-ban futó vonalban is történhet, ahol parketta és konyhapadlólap találkozhat.
