A szakemberek évek óta érvelnek amellett, hogy a közhiedelemmel ellentétben a polisztirolhab nem környezetszennyező, sőt újrahasznosítható.
A környezetet terhelő műanyagok mennyiségének csökkentésére több ország tett már lépéseket, de a Hollandiában most induló üzem igazán előremutató és nagy lépés ebben a folyamatban. Szakemberek szerint Magyarországon ez a terület jelentős üzleti lehetőségeket rejt még.
2021. június 16-án, az Európai Unió LIFE programjának támogatásával nyit Terneuzenben, Hollandiában a gyár, amely az építési polisztirolhab (EPS) bontási hulladékát és adalékanyagainak újrahasznosítását végzi. A PolyStyreneLoop üzem indulása jól mutatja az EPS-hulladék újrahasznosítására szolgáló nagymértékű, zárt körfolyamatú megoldás műszaki és gazdasági megvalósíthatóságát.
A PolyStyreneLoop üzem működési folyamatának felépítése is egyedülálló. A létesítményt a PolyStyreneLoop szövetkezet építette, ami a polisztirolhab értéklánc több mint 70 vállalatát képviselő együttműködés. Tagjai közé tartoznak a polisztirol nyersanyaggyártók, a szigetelőanyag gyártók, az adalékanyagok beszállítói, a feldolgozók és az újrahasznosítók, valamint az EUMEPS, az expandált polisztirol európai gyártóinak szövetsége.
A PolyStyreneLoop üzemben alkalmazott CreaSolv® eljárás során a Hollandiából, Németországból és más országokból származó polisztirol (PS)-habot oldószerekkel a bontási hulladéktól elválasztják, majd újra felhasználhatóvá teszik.
„Ez az üzem jól mutatja, hogy az EPS-ipar folyamatosan keresi a módját annak, hogy növelje újrahasznosítási képességeit” – mondta Lein Tange, a PolyStyreneLoop társigazgatója. „Ennek az üzemnek a célja, hogy előkészítse az utat hasonló EPS-újrahasznosító üzemek építéséhez Európa többi részén.” A terneuzeni üzem évente 3 300 tonna építési polisztirolhab bontási hulladékának újrahasznosítására képes.
Mindezzel igazolni látszik ezen újrahasznosítási folyamat műszaki, gazdasági és környezetvédelmi életképessége, amelyben a HBCD-t tartalmazó polisztirolhabok teljes mértékben integrálhatók a körforgásos gazdaságba, ahelyett, hogy kiesnének az újrafelhasználásból.
„Igazi plusz, hogy az üzem nemcsak a jelenleg keletkező hulladékról, hanem a régebbi hulladékról is gondoskodni tud” – mondta Jan Noordegraaf, az üzem társigazgatója. – „Ráadásul mindezt nagyjából ugyanolyan energiabefektetéssel tudjuk megtenni, mint amilyen a mechanikai újrahasznosítás, emellett az általunk felhasznált energia kizárólag szélerőművekből származik.” A PSLoop üzem célja bemutatni az EPS építési hulladék végtelenített újrahasznosításának lehetőségét, a jövőbeli tervek között pedig szerepel az extrudált polisztirol, vagy XPS, más néven StyrofoamTM újrahasznosításának kialakítása is.
Az EPS 98%-ban levegőből és 2%-ban polimerből álló könnyű hab, amely kiváló védő- és hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik. Az építőipari és útépítési felhasználáson kívül széles körben használják a csomagolások terén is: nehéz fehéráruktól kezdve az érzékeny elektronikai cikkeken át a friss gyümölcsökig és zöldségekig, vakcinákig, sőt még a méhek védelmében is.
A polisztirol újrahasznosítási lehetősége Magyarországon
„Minden termékgyártás hulladékképződéssel jár, a kérdés csupán az, hogy mit és milyen módszerekkel kezdünk vele. A hulladékképződés minimalizálása tulajdonképpen analóg az energiatakarékossággal: az a legtisztább energia, amit nem kell megtermelni – az a jó hulladék, ami nem képződik.” – mondta Kruchina Sándor, a Magyarországi EPS Hőszigetelőanyag Gyártók Egyesületének tagja, az Austrotherm Kft. vezető szaktanácsadója.
Az évente termelődő bontási hulladék 0,02%-a csupán a polisztirolhab, de a szakember szerint jó, ha felkészülünk a mai, korszerű, intenzív hőszigetelés újrahasznosítására is. Vannak erre már technológiák, ahogyan a holland példa is mutatja, csak az alkalmazhatóságát kellene Magyarországon is bevezetni.
Hol keletkezik a polisztirol hulladék, és mi lehet a sorsa?
Az építőanyagok újrahasznosítása Magyarországon még nagyon kezdetleges fázisban van, sok szempontból nincs kidolgozva. Három hulladékforrást különböztetünk meg: a gyártás során képződő selejtet, mellékterméket és vágási hulladékot; a kivitelezés során megint csak a vágási, illetve a tönkremenetel vagy épp a túlrendelés esetén termelődő hulladékot; míg a harmadik forrás a bontási hulladék.
Az EPS-gyártás esetében az első típusú hulladék nem igazán létezik, ugyanis a gyárban képződő hulladékot újrahasználják – építőanyaggyártóknál már sokszor más a helyzet. A polisztirolhab gyártás során a méretre vágásból, és részben a hibás termékek megsemmisítéséből adódó hulladékot speciális darálóval gyöngyökre lehet aprítani, és zárt rendszerben a termelésbe visszavezetni. Így a hulladék feldolgozása sem termel hulladékot – elveben.
A kivitelezés során képződő hulladék kezelésére is létezik megoldás. A kivitelezőnél a hulladék többnyire még tiszta, tehát újrafelhasználásra alkalmas lenne. A bontási hulladék esetében is gyakran egyszerű a helyzet, hiszen a régi épületekben semmilyen hőszigetelés nincsen, így azok sorsáról nem kell gondoskodni. Az EPS 50-100 év élettartamú, még nem olyan régi az épületeken, hogy szükséges legyen újrahasznosítása. Ugyanakkor a szigorodú energiatakarékossági előírások miatt sokan fontolgatják, hogy a 10-12 cm vastag hőszigetelést 16-20 cm vastagságúra cserélik, és ebben az esetben indokolt a lekerülő anyagok újrafelhasználása.
A hulladékudvarok azonban nem fogadják be az EPS lapokat, mert túl nagy méretűek, holott nem szennyezik a környezetet, „normál” besorolásúak. „Itthon a hulladék begyűjtése és elkülönítése gyakorlatilag nem megoldott, nincs lehetőség gépi osztályozásra, mivel maguk a műanyagok sincsenek jelzéssel ellátva.” –reagált Zala Péter a MEPS elnöke a holland gyár elindulására. – „Magyarországon nincs pontosan meghatározva mit, hova kell gyűjteni.”
Ennek ellenére örvendetes, hogy több hőszigetelőanyaggyár már az első fázisban, a gyártásban teljesen hulladékmentes technológiát alkalmaz már most is. A folyamatban fontos továbblépés a kivitelezési hulladék csökkentése lenne.
Népszerű
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS