Bár szilveszter környékén meleg volt, még hideg hónapok várnak. Ráadásul egyre többen dolgoznak otthon, azaz napközben több energiát kell fogyasztaniuk.Tíz tipp az energiamegtakrítás érdekében.

A nyílászárók szigetelése

Az elavultabb épületekben fenyeget a veszély, hogy a nem tökéletesen záródó ablakok és ajtók körül kiszökik a lakásból a meleg. Ha a nyílászárók cseréjére éppen nincs lehetőség - télen egyébként is komoly akadályokba ütközne ez a munka -, akkor a szakáruházakban rendelkezésre álló tömítések közül lehet választani. Van, aki sziloplasztot visz fel a keretre. Viszont ez hosszabb távon rigiddé válik,  a szigetelő képessége jelentősen romlik. Az új réteg felhordása előtt pedig nehezen levakarható. Praktikusabb módszert ígérnek az öntapadós szigetelő szalagok polifoam vagy szivacs alapanyaggal. Idővel viszont az UV-sugárzás, a nedvesség és a hőmérséklet-változás hatására ezek is elveszítik a hatékonyságukat. A gumitömítések viszont akár évekig is bírják.

Öntapadós szigetelő szalag az ablakkeretekhez

Korszerűbb a fűtésszabályzókat!

Egy tipikus háztartás energiaszámlájának több mint fele a fűtésre és a meleg vízre megy. Éppen ezért fontos újabbra cserélni a fűtésszabályozókat, különösen akkor, ha azok már tíz évnél régebbiek.

A fűtésszabályozás tág fogalom, amely magában foglalja az időzítőket, a termosztátokat, valamint a szaniterekbe épített mérőket és az elektronikus vezérlőket, amelyek segítenek szabályozni, hogy mikor legyen bekapcsolva a fűtés, és milyen hőmérsékletű legyen a helyiség, illetve a háztartásban használt víz.

A fűtésszabályozás módszerei a hagyományos szerelvényektől, az internethez csatlakoztatott vezérlőkig terjednek, amelyek idővel megtanulják a lakók szokásait és automatikusan módosítják a beállításokat az energiamegtakarítás érdekében.

Bár egyre több innováció jelenik meg szabályozni otthonaink hőmérsékletét, a kutatások azt mutatják, hogy kevesen értik igazán ezek működését, ezért sokan nem is használják.

Az alacsonyabb kazánhőmérséklettel pl. csökkentheti a felhasznált energia mennyiségét.

Ha enyhe az idő, alacsonyabb hőmérsékletre állítható a kazán termosztátja. Amikor viszont hidegebbre fordul, újra fel kell kapcsolni. Az otthoni munkavégzés során viszont aligha akad idő állandóan a hőmérőt figyeli és a kazánhoz rohangálni.  Egy időjárás-érzékelő ezt automatikusan elvégzi a külső hőmérséklet mérésével és a kazán termosztát hőmérsékletének igény szerinti beállításával.

Egyszerű, de az energiamegtakarítást célzó lépés a radiátorszelepek beállítása

Ezek nem vezérlik magát a hőtermelő berendezést, csak a fűtőtestbe áramló meleg víz mennyiségét befolyásolják. Úgy működnek, hogy érzékelik a körülöttük lévő levegő hőmérsékletét. Ha a helyiség melegebb, mint a termosztatikus radiátor szelep beállítása, a szelep egy kicsit zár, ami csökkenti a radiátorba áramló meleg víz mennyiségét. Ha a szobahőmérséklet alacsonyabb, mint a termoszelep beállítás, a szelep kinyílik, utat engedve a meleg víznek a radiátorba.

Ugyanígy érdemes figyelni a meleg vizet előállító bojlerek vízhőmérsékletének beállítsára is, illetve termosztáttal szerelt csaptelepekkel megakadályozni a fölöslegesen forró víz használatát.

A termosztát ideális beállítása

A szobatermosztátok megakadályozzák, hogy a lakás melegebb legyen a kelleténél. Bekapcsolják a fűtést, amíg a helyiség el nem éri a beállított hőmérsékletet, majd kikapcsolják, amíg a hőmérséklet le nem csökken.

A termosztátot arra a legalacsonyabb  hőmérsékletre kell beállítani, amely még komfortos az otthon tartózkodók számára:

jellemzően 18 és 21 Celsius fok az ideális beállítás. 

Nem kell „felcsavarni” akkor sem, ha kint hidegebb van, hiszen a belső hőmérséklet alapján történik a vezérlés, tehát a ház ettől függetlenül felmelegszik a beállított hőmérsékletre. Abban a helyiségben érdemes elhelyezni, ahol a legtöbbet tartózkodunk (pl. home office-ban dolgozunk) Ha olyan szobába tesszük, amelyben napközben mérsékeltük az adott radiátor hőfokát, a rendszer annak a beltérnek az állapota szerint végzi az irányítást, tehát a többi szobában túlmelegedés következhet be.

Ha elmegyünk otthonról, nem érdemes túl alacsonyra állítani a hőfokot, mert a kihűlt ház újramelegítése több energiát emészt fel, mint egy temperált hőmérséklet folyamatos fenntartása.

Ha a megszokottnál egy fokkal lejjebb tekerjük, már növekszik az energiamegtakarítás

Váltson energiatakarékos kazánra!

A modern kazánok energiatakarékosabbak, mint a régebbi változatok. Ha 10 évesnél régebbi kazánja van, érdemes megfontolni egy hatékonyabb kondenzációs típus beszerelését. Amennyiben a kémény alkalmassá tétele is a költségek közé kerül, nem kis egyszeri befektetés, de hosszú távon mindenképpen megtérülő.

És akad egy még olcsóbban működtethető, környezetbarát megoldás is, a hőszivattyú alkalmazása.

A döntéshez és a beruházáshoz mindenképpen kövese nyomon hónapról hónapra az energiaszámla – kiváltképp a gázszámla – alakulását. Ezekből az adatokból egy szakértő viszonylag pontos kalkulációt tud adni arra, hogy az említett fűtési módszerekkel mennyit spórolhat a meglévőhöz képest.

A hőszivattyú a fagypont alatti levegőből is képes hőt elvonni

Tartsa bent a hőt szigeteléssel

A szigeteletlen otthon hőveszteségének körülbelül egyharmada a falakon keresztül történik,

így a szilárd falak vagy az üreges falak megfelelő szigetelése segíthet az energiamegtakarításban.

Családi házban vagy földszinti lakásban előfordulhat, hogy pont a padlón keresztül megy el a meleg. A padlóburkolat alatti szigeteléssel is komoly megtakarítás érhető el. Mivel a meleg levegő fölfelé száll, neuralgikus pont lehet a tető és a tetőtér szigetelésének a hiánya.

A meleg vizet szállító csövek szigetelése

A csőszigetelés mérsékelheti az otthonában lévő csövek hőveszteségét, így hosszabb ideig melegebb marad a víz, és csökken a felmelegítéshez szükséges energia mennyisége.

Ez a borítás tulajdonképpen egy „habcső”, amely beburkolja a szabadon lévő csöveket a melegvíz-tároló és a kazán között. 

Csak annyit kell tennie, hogy kiválasztja a megfelelő méretet egy barkácsboltban, és bebugyolálja az anyaggal a csöveket.

Mérni és szigetelni

Hővisszaverő a radiátor mögött

Hogy a radiátorból kisugárzó hő ne közvetlenül a falat - áttételesen az utcát - fűtse, érdemes mögé  hőtükröt applikálni akár házilag.

A fényes felületű, általában méretre vágható anyag több rétegből áll:  hőszigetel és visszaveri a hőt a szobába, ami amúgy csak a falat érné. 

Polietilén hablemez és  hővisszaverő fólia alkotja. Mivel a költsége alacsony, ajánlott felszerelni, ha a fal és radiátor között van légrés.

Radiátor mögé is alkalmas a kenhető hőtükör

A készenléti állapot megszüntetése

Megszoktuk, hogy elektromos készülékeink a távirányítók gombjának egyetlen nyomására működésbe lépnek, hiszen ún. „stand-by” állapotban tartjuk azokat. Rossz szokás. Mert bár ilyenkor nem mutatkozik hatalmas fogyasztás, sok kicsi sokra megy.

Mivel a legtöbb elektromos háztartási készülék megtartja a beállításait az áramtalanítást követően, ne legyünk restek megnyomni a főkapcsolót.

Egy év elteltével bizony az elektromos energiamegtakarításban is látni fogják az eredményt. Az okos otthonokban persze vannak olyan biztonsági, illetve vezérlő rendszerek, amelyek folyamatosan áramot igényelek.

Vegyük a fáradságot megnyomni azt a piros gombot!

Energiamegtakarítás korszerű égőkkel

Ha energiatakarékos lámpákra, például LED-es spotlámpákra váltunk, mérsékelhető az áramfogyasztás. Különösen azoknak lehet ez fontos, akik otthonról dolgoznak, ezért többet használják a lámpákat.

A LED-ek többféle formában, méretben kaphatók.

Nem csupán a megfelelő fényerőt biztosítják, de kreatív elhelyezésükkel a lakás enteriőrjét is feldobják.  

Az energiamegtakarítás alapvető szabálya, hogy ezeket a fényforrásokat is kapcsoljuk le, ha éppen nincs szükség a fényükre.

LED-es csillár az energiamegtakarítás és a dizájn szolgálatában

Tartózkodjunk a felesleges vízfogyasztástól!

A vízhasználat szorosan összefügg az energiafelhasználással. A vízszolgáltató cégek energiát használnak fel a víz kezelésére és a házakba való eljuttatására. És persze az otthoni meleg víz előállítása sincs ingyen.

Magyarországon egy lakossági felhasználóra jutó évi átlagos vízfelhasználás: 35,7 m3. Ez naponta csaknem 100 liter vizet jelent személyenként.

Ha fürdés helyett egy rövidebb zuhanyozást választunk, a zuhanyfejet takarékosabb modellre cseréljük, nem mindenhez használunk meleg vizet, optimális ruhamennyiséggel üzemeltetjük a mosógépet, nem hagyjuk fölöslegesen folyni a vizet fogmosás, borotválkozás közben, illetve mosogatáskor is csak a szükséges mozdulatoknál, vagy pl. összegyűjtött esővízzel öblítjük a WC-t, jelentős mennyiséget takaríthatunk meg.