A hőszigeteléssel kapcsolatban számtalan tévhit él, ami a felújítási döntésekben, például a hőszigetelés tervezésében is szerepet játszhat. Az egyik tévhit szerint hőszigetelni csak akkor érdemes, ha az gyorsan megtérül. Visszakérdezünk: egy tisztasági festés vajon mikorra térül meg?
Egy családi ház felújításánál a hőszigetelés kárára gyakran a funkcionális, esztétikai, korszerűsítési munkálatok élveznek elsőbbséget, holott energiatakarékosság, otthon mára elválaszthatatlan fogalmak. Ennek gyakori oka a „mibe kerül és mit nyerünk rajta” típusú elemzés és latolgatás. Egy hőszigetelési projekt megtérülése valóban nem azonnali, hatását évek múlva érzékeljük, de kár lenne ennél a pontnál leragadni. Az évek óta várt felújítási támogatások sokak számára elérhető közelségbe helyezik a ház renoválását, az Energiatakarékos megoldások alkalmazását. Egyre többen döntenek a falak, födém, lábazat, pince vagy tető korszerűsítése, illetve azok hőszigetelése mellett az energiafogyasztás csökkentése érdekében.
A megtérülést tekintve az a befektetés lehet a leghatékonyabb, ahol azonos teljesítmény mellett a legkisebb beruházási költséggel számolhatunk. Az energiatakarékos megoldások ezen területén pedig a megfelelő vastagságú és műszaki paraméterekkel rendelkező polisztirol alapú hőszigetelés (EPS) verhetetlen. Az egyik legnépszerűbb anyag a közel nulla energiaigényű ház, a passzívház és általában a környezettudatos ház létrehozásához.
Az értéknövekedés centikben és számokban
Az energetikailag hatékony épület létrehozása már nemcsak a szakemberek körében téma. A döntésben azonban nem megkerülhető és nélkülözhető hozzáértő segítsége. Egy Környezetbarát családi ház megteremtését célzó felújítás, az épület energiafelhasználásának csökkentése ugyanis komplex kérdés: sok múlik a nyílászárókon, a homlokzaton, tetőn, a lábazat állapotán, de a gépészetet sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Homlokzati hőszigetelés esetén a jelenlegi átlagos 12-14 cm helyett érdemes inkább a 18-22 cm-ben gondolkodni – természetesen anyagminőségtől függően. Ez azonban nem egy kőbe vésett méret. A legfontosabb mégis, hogy az épület egészét nézzük – egy homogén módon, kevés energiával jól működő épület a cél. A vastagabb hőszigetelés sokakat annak ára miatt rettent el – tévesen –, hiszen ennek mértékét rendszeresen túlbecsülik! A fix költségek (állványozás, ragasztó, dűbel, vakolat, munkadíj) magas részaránya miatt a kétszer olyan vastag hőszigetelés közel sem kerül kétszer annyiba. Egy azonos épület 10 vagy 20 cm polisztirol hőszigeteléssel történő korszerűsítése közötti költségkülönbség általában és átlagosan 15-25%, ellenben - egyéb előnyei mellett - duplán olyan hatékony.
Megtérülő befektetés, eladáskor azonnal
Ha egy átlagos 120 m2 alapterületű, nyeregtetős épület homlokzati hőszigetelését 16 cm vastag EPS-szigetelőlapokkal tervezzük, nagyságrendileg 1,5-2,5 millió forintos költséggel számolhatunk, természetesen a munkadíjjal együtt. Ezzel azonban nemcsak a fűtési költségeken faraghatunk már az első szezonban – legkevesebb 40% –, hanem a ház belső klímája is egészséges lesz, az életminőség javul. Ritkán szoktuk az életminőség javulását forintra váltani, ellenben az ingatlan értéknövekedését igen, amit eladáskor akár azonnal nyereségként is figyelembe vehetünk. Az energiahatékony lakások magasabb áron és gyorsabban értékesíthetők, mint amelyek még nem estek át a felújításon, akár Olcsó és környezetbarát építőanyagok felhasználásával. Egy jobb energetikai besorolású lakóegység – a földrajzi elhelyezkedésétől függően – akár 15%-kal is többet érhet az ingatlanpiacon.
Amennyiben a felújító azt írja zászlajára, hogy „építkezés környezettudatosan”, a Magyarországi EPS Hőszigetelőanyag Gyártók Egyesületében (MEPS) mindig segítő, szakértő szervezetre talál amennyiben a költség- és energiahatékony EPS-hőszigetelésről van szó.
Népszerű
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS