Skip to main content
Trend és dekoráció2021. június 30.

A törpebirodalmak királykategóriája: a miniház

Építőpont Magazin
image

A lakótér problémája feltétlenül az évezred fontos kérdései közé tartozik. A skála alulsó végén már szerkezetkészen jelentkeznek garzonlakás nagyságú, energiatakarékos családi típusházak a piacon.

Ahogy a készházak közül a kisebb méretű finn rönk- vagy gerendaházakkal is találkozni, nemcsak balatoni szomszédságokban. Az állag sérelme nélkül elmozdítható lakóingatlanok azonban külön minőséget képviselnek.

(DanDavidCook, https://en.wikipedia.org/wiki/File:Tiny_houses_on_display_in_Portland,_Or.jpg)

Egy dezertőr-műfaj kezdetei

Kétségtelen, hogy Japánban a kis tárgyak kultusza és a miniatürizálási hajlam jó ideje szervesen kiterjedt már lakóépületekre is. Gondoljunk csak a zen szerzetesek csöppnyi kis teaházaira, amelyeknek újabb kiadásai inkább a komolyabban berendezett lugasokhoz állnak közelebb. A nyugati félteke városi nomádjai ehhez képest a 2000-es évek elején kapszulaszerű lakókonténerrel próbálkoztak, méghozzá toronyházak mesés panorámát garantáló tetején. Az alig három mázsás „menedzserdoboz” (LoftCube) tetejébe medence volt süllyesztve, míg odabenn a négyosztatú térben a csaptelep egy ügyes félrefordítással konyhát és fürdőt is kiszolgált.

Ennél azonban szélesebb társadalmi igényre építene – részint azt fokozná – a kifejezett apróház-mozgalom (tiny houses), amely számos amatőr építőt tömörít és nemegyszer az etikus gazdaságtannak és non-profit formákkal összekapcsolódva jelentkezik. A lakossági csatlakozók az ezredfordulóra váró Egyesült Államokban nemegyszer alternatív, vagy csak szokásaiban kisebbségi életformáik lakókörnyezeti stigmatizálására reagáltak eme kompromisszumos megoldással, emellett az ingatlanhitelekkel való eladósodásnak is egy alternatíváját – de legalábbis hamarabb kiheverhető fajtáját – találták meg benne. Olyannyira, hogy mára saját magazinnal, hitelkonstrukcióval, sőt online társkereső oldallal is rendelkeznek.

A miniház-hardver

Odaát főként vontatmányos kerekeken guruló építményekről (majdnem-mobilházakról) van szó, amelyek többek, mások is az igen elterjedt – és olykor csúcsfelszereltségű – lakókocsikhoz, lakóbuszokhoz képest. Az európai változatok ezzel szemben jobbára tréleres szállítás után a célhelyszínen fix alapokra telepíthető minimálotthonok. Itt is, ott is igaz rájuk, hogy rendszerint legfeljebb kétszintesek, 10 és 30 m2 közötti alapterületűek, tartalmazzák – esetleg kis csalafintasággal – a lakás négy alapvető helyiségét (nappali, háló, konyha és fürdő), nemegyszer megtartva a stílusos enteriőrt. A valamivel három tonna fölötti miniházak mellesleg a pandémia idejének praktikus menekülési/kivonulási útvonalát is jelentették.

Egy részük közműhálózati kapcsolatot igényel, a természetbe vonulóbb többi pedig főként pl. földre szerelt napelemek sorozatával igyekszik egy teljes értékűnek megszokott otthon áramfogyasztását megtermelni. E ponton kell tágabb, méghozzá életszemléleti perspektívába helyezni a követőket, akiknek jó része közös érték- és életbeállítódásban osztozik.

Takarékosság és környezetkímélés

Egyfelől átfogó „downsizing”-ról van szó. A méretgazdaságosság felé elmozdulással a végeredmény kevesebb építőanyagot követel meg, kevesebb helyet foglal, kevesebb karbantartásra (akár csak takarításra) van szüksége, ezáltal kisebb a rezsije. Egyúttal károsanyag-kibocsátása és hulladéktermelése roppant szerény, ökológiai lábnyoma így alig fele a hagyományos házakénak – tehát környezetileg is fenntarthatóbb életet eredményez. Ha a bevételek ilyen lakhatás mellett is megtarthatók, azokból jóval több marad: ezért többen átmeneti helyzetként tekintik, amelyben megspórolnak annyit, amennyi kelleni fog egy következő vágyott életszakaszhoz. Vagy pedig elég lehet hozzá részmunkaidőben dolgozni és akkor extra szabadidőt lehet kasszírozni. Azáltal, hogy szűkösebb anyagi perspektívájúak kapaszkodója, mentsvára – helyhatósági vagy lakáshivatali együttműködéssel még a hajléktalanságot enyhítő kiút is lehetne.

Emellett egy olyan áramvonalasított életvitelről van szó, amely „a kisebb és kevesebb is elég” elvére épül. Egyik oldalról csökkenti a pazarlást, szabadul a feleslegestől, másfelől visszatérít a felhalmozás és túlfogyasztás útjairól. Vásárlói tudatossághoz vezet, mialatt egyéni igényekre szabottan gondoltatja újra, hogy az élet dologi hozzávalói terén mire elég szorítkozni az elégedettséghez. Az ember legfeljebb kevesebb tárgy rabja lehet, amelyek viszont átláthatóbb rendben kell helyet foglaljanak – no, nem feltétlenül a szeme előtt.

 

Tammy, https://en.wikipedia.org/wiki/File:Tiny_house,_Portland.jpg

Térkihasználási bűvészmutatványok

A belső élet tere a benne lakók számára emberléptékűbb és beláthatóbb, de ehhez okosan és célszerűen kell tudni elrakni a dolgokat. Mindez a kreatív tervezés hatalmát kívánja a látszólagos helyszűke felett, azért, hogy minőségi terek jöhessenek létre. (Mégsem úgy, mint a panellakásban, ahol szintén kitanulta az ember a tértágítás élelmességeit.) Ezért a pénzügyi szempontot meg kell előzze – itt egyedül –a lakhatóság prioritása.

A többes galériázottság, a harmonikaszerűen hajtogatható létrák, vagy a plafonról leereszthető ágyak csak gyakori evidenciák. Ezekhez további lenyitható lépcsők, lehajtható külső tornácok, többfunkciós vagy egymásba alakítható bútorok társulnak. Azonkívül mindenből tárolófelület válik: számtalan polc, fali osztat, kamrácska, mini-benyíló, rejtekfiók, vagy csak beépített szekrények fellépők és ülőfelületek „gyomrában”. Mindezeknek jól-szervezett és begyakorolt működtetésű rendszere által lesz minden elérhető legfeljebb karnyújtásnyiról, így válnak a terek tárgyi és hangulati funkcionalitásra optimalizáltakká.

Guillaume Dutilh, https://en.wikipedia.org/wiki/File:Tiny_House_Giant_Journey_in_the_Petrified_Forest_and_an_RV.jpg

Egyedül? Közösen?

A későmodern társadalmakban a magány természetes életforma lett. Egy miniház választása mégsem befelé fordulás, de még csak nem is eltűnés. Csak kisebbrészt vagabundus különcök – úgymint kalandvágyó hipszterek vagy elkötelezett ökoturisták – „játszótere”.

A legtöbben a víkendház-érzést társítják hozzá. Kérdés, milyen lehet, ha az ilyet – amelyet egy-egy esős nap képes lelombozni – állandósítjuk? Nem feltétlenül badacsonyi hegytetőn vagy őrségi biotanyán, hanem városi környezetben. A rajongói szerint egy igényes, egyszerű és elérhető, letisztult menedék, avagy a béke szigete. Akár egy erdei kabinház jellegű kulipintyó. Minden sallang elhagyásával egy kényelmesen elégséges lakótérben éppen hogy közösségközpontúbb irányba fordul az ember. Aki pedig társas lény és családot is beleképzel a miniházba. A szimpatizánsok állítják: érzelmileg is közelebb érezhetik magukat egymáshoz a családtagok, miközben a nézeteltérések elől sem tudnak elmenekülni. A beszélgetések természetesebbek és bejáratottabbak, a konfliktusok-feszültségek hamarabb feloldást és konstruktív meghaladást kívánnak.

Az együttműködésre szocializáló modellben ugyanakkor nehezebb lehet csendesperceket találni és a szülők közti intimitás alkalmaiért is küzdeni kell. Emellett, mivel tolóajtók és elvonulási „kuckók” nemigen állnak rendelkezésre, barátokat áthívni is körülményesebb. A gyerekek játékai viszont mindig egy-egy doboznyi tárhelyben lesznek maximálhatók. Az „egybe-terűség” kétségkívül alaposabb hozzászokást kíván. Ellenben klausztrofóbiát is jobban vonzó sötétkamrás állapottól nem kell tartani: nagy ablaknyílásokkal, tetőablak vagy napfénytető beépítésével lakóegységünk mindig szenzációsan világos lesz.

Alapfelszereltség és cukormáz

A modern lakás attól az, ami, hogy benne vezetékes vizet hasznosító elektromos háztartási gépek dolgoznak helyettünk. Ezek mind megférnek a miniház-kompozíciókban is. Kádas fürdésről vagy páraelszívásról is szó lehet, miközben infrás padlófűtéssel, hősugárzókkal, esetleg kályhával fűthető. A statikusabb változatokban csatornára kötendő vízöblítéses reterátot használhatunk , vagy a másik póluson komposzttoalettet – miközben legnépszerűbb a kettő kombinációja, a lakóautókból ismert kazettás WC. Valójában pedig mind több igazán fényűzően felszerelt, több-mint-összkomfortos miniházzal is találkozni.

És hogy mennyire lehet a jövő otthona? Azon túl, hogy a puszta rászorultság is ráviheti az embereket, futurista tervezők az emberiség technológiát, termékdizájnt és építészetet kombináló átmeneti szállásait a Marson hasonló léptékű és formavilágú építményekben képzelték el. De azoknak darabjai majd 3D-nyomtatóval készülnek az űrhajók fedélzetén.

Hazai távlatok

Minthogy – a hazai kijogászkodás nyelvén – „nem helyhez kötött műszaki alkotásnak” számít, épült már belőle földre, kerekekre, de fára vagy vízre kitalált formátum is. A viharállóságuk nyilvánvalóan robusztus, a biztosítás már nem olyan egyértelmű, hát még az az eset, ha telektulajdon hiányában kell helyet keresnünk neki (még a lakókocsikempingek sem mind befogadók).

A gyártók döntő többsége szerte a világon családi vállalkozás. Az egyedi tervezés két hónapba is telhet, míg a kivitelezésre – néhány nap szállítás után – már elég lehet a fele. Illetve vannak részletes terv és demóvideók segítségével általunk megépíthető módozatok is. Belterükben főként a semleges színek dominálnak, de a gyakorlat napról-napra változhat. A miniház mindenesetre – a maga keretein belül – mindenképpen arculat és elmélet egymásba játszását, eszmény és élmény együttállását kínálja.

Népszerű

hírek-blokk-kép-1 image
hírek-blokk-kép-1 image
hírek-blokk-kép-1 image
hírek-blokk-kép-1 image

HIRDETÉS

HIRDETÉS

HIRDETÉS

Ajánlott cikkek