Az energiaszegénység olyan helyzet, amelyben a háztartások nem tudnak hozzáférni kellő mértékben az alapvető energiaszolgáltatásokhoz. 

A fűtéshez, hűtéshez, világításhoz továbbá a háztartási eszközök működtetéséhez szükséges energia, olyan alapvetés, amely a tisztességes életszínvonalat és egészséget biztosítja. Így vezeti be a témát az Európai Bizottság 2020. október 4-én kelt ajánlása.

Energia és esélyegyenlőség

Az energetikai szolgáltatásokhoz való hozzáférés elengedhetetlen a társadalmi esélyegyenlőséghez. Az energiaszegénység kezelése tehát számos előnnyel járhat, beleértve az egészségügyi kiadások csökkentését, a levegőszennyezés csökkentését (a célnak nem megfelelő fűtési források cseréjével), a kényelem és a jólét javítását, valamint a háztartások költségvetésének javítását. Összességében ezek az előnyök közvetlenül fellendítenék az Európai Unió gazdasági növekedését és jólétét is.

Habitat for Humanity Magyarország elemzése

A fentiek szellemében vizsgálja – egyebek mellett - az energiaszegénység problémakörét, felszámolásának lehetőségeit és hozadékait a lakhatási szegénységről szóló éves jelentésében a Habitat for Humanity Magyarország.

A nemzetközi civil szervezet tagja terepi programjai mellett – tudniillik lakásépítés, lakásfelújítás a családok számára nyújtott konkrét műszaki tanácsadás - mellett kutatással, szakpolitika-elemzéssel, szakpolitikai javaslatok készítésével és szakpolitikai érdekképviselettel is foglalkozik  annak érdekében, hogy a lakhatási szegénységgel küzdők helyzetét átfogóan javítani képes szakpolitikai válaszok szülessenek. Pl. az energiaszegénység ellensúlyozására.

A Habitattal szorosan együttműködő Elosztó Projekt 2020-as tanulmányában meghatározza, milyen szempontok alapján számolják az energiaszegénységet

„Ahhoz, hogy képet kapjunk arról, mennyire megterhelő a háztartások számára az energiaköltségeik fedezése, a nettó jövedelem és az energiakiadások arányszámát érdemes vizsgálni. A legtöbb háztartás Magyarországon jövedelmének 10-15%-át költi energiára - az országos mediánérték kb. 12%. {…} Azon háztartások számítanak energiaszegénynek, akik jövedelmük nagyobb arányát költik energiakiadásokra, mint a teljes népesség körében megfigyelt mediánérték (M) kétszerese. Ez Magyarországon 2015-ben a háztartások 10,5%-át jelentette, azaz ennyien költötték jövedelmük több mint 24%-át energiakiadásokra.”

Felmérések szerint az energiaszegénységtől a magyarországi a háztartások legalább 10 százaléka sújtott.

„Aki szegény, az a legszegényebb…”

Így összegez József Attila. A mélybe húzó gazdasági ellehetetlenülés spirálja a háztartások retikuláris gazdálkodási rendszerében is folyamatosan paradox szituációkat teremtve mutatkozik meg. Ha nincs kifűtve a ház, vizesedhet a fal, romlik az állaga, megjelenhet a penész, oda az egészség. Ha nincs szigetelés, drága pénzért fűtjük az utcát. Amikor alacsony energiahatékonysággal működik a fűtés, ismét emelkednek a számlák, és esély sem mutatkozik olyan megtakarításokra, amelyek a korszerűsítést fedeznék. És még számtalan csapdahelyzet adódik.

Ezek mögött gyakran a nem megfelelő lakásminőség áll

„Az európai lakóépületek fele az első épületenergetikai szabályok bevezetése (1970) előtt épült, tehát ezek energiahatékonysága jellemzően alacsonyabb. A kelet-európai tagállamokban ráadásul az épületenergetikai szabályozások később, a rendszerváltás és az uniós csatlakozás után váltak szigorúbbá. A magyarországi épületek több, mint fele 1970 előtt épült. A magyar épületállomány 60 százalékát kitevő családi és sorházak 81 százaléka 1990 előtt épült, és 63 százalékuk nincs szigetelve. Összességében a lakásállomány 70-90 százaléka szorul felújításra.

A renoválásnak már nincs alternatívája

A helyzet nem csupán a lakók megélhetését teszi nehezebbé - a legsérülékenyebbek ebből a szempontból is csoportok az egyedülálló idősek, a munkanélküli emberek, a nagycsaládosok, az egyszülős családok, a vidéki kistelepüléseken élők – de a klímacélok megvalósítását is nehezítik.

Magyarországon az ötödik legmagasabb a háztartások energiafogyasztása. A lakások az elsődleges energiafelhasználás 40 százalékáért felelősek. Környezetvédelmi szempontból sem mindegy tehát, hogy milyen állapotban vannak. Felújításuk, energiahatékonysági korszerűsítésük tehát több szempontból is stratégiai kérdés.