Milyen trendek mutatkoznak a hazai építőipar területén? Lesz-e építőanyag? Hogy halad az árcsökkenés? Mik az állami támogatás legújabb formái? Gyorskörkép.

Kiviteli szigorítások

Nyár közepe volt, hogy olyan építőipari nyersanyagok és termékek, mint

a kavics, sóder, cement, szigetelőanyagok, fa- és acéláruk exportja Magyarországról előzetes bejelentéshez és a tudomásulvétel minisztériumi igazolásához lett kötve.

Ez alól mentesítési kivételt a bútorgyártás lombos fűrészáruja képezett. Augusztus elejétől kezdődően az előírások elmulasztóit már az építőanyag nettóértékének 40 %-ig terjedő közigazgatási bírsággal fenyegették. A szaktárca az intézkedésekhez célzott pénzügyőri ellenőrzéseket rendelt, amelyek kockázatelemzési szűrést követően a nyárvégen egy hónap alatt 30 ezres számban találtak meg forgalmazókat. Határátkelőknél, szállítási vonalakon és telephelyeken ezalatt nagyjából 30 jogsértési esetet tártak fel. Majd szeptember végétől az intézkedések jövő év január 3-ig lettek prolongálva, 10 napos bírságolási moratóriummal.

Eredmények és eredményesség

A hazai építőipar ellátásbiztonsága megőrzésére és a nélkülözhetetlen infrastruktúrákkal kapcsolatos elemi érdekek biztosítására hozott rendelkezéssel párhuzamosan árfeltüntetési és termékbiztonsági szabályok betartatására elrendelt piacfelügyeleti vizsgálatsorozat  is folyt. Ez utóbbi szeptember végére már 1100-nál több termékfajtáig elért. A helyszíni ellenőrzések és próbavásárlások mérlegében lassan, de biztosan csökkent a kifogásolandó gyakorlatok aránya, 18 vállalkozás lett átlagosan 130 ezer forintra megbüntetve. Az állami beavatkozások jó eséllyel hozzájárultak építésgazdaságunk konszolidálódásához: mostanra csökkenő mértékben jelentkeznek készlethiányok és az építőanyag-drágulás is elérni látszik a plafonját.

Ősz elejétől egyre szélesedő termékkörben sikerül visszatérni az áprilisi árszintre, néhány esetben még azon is túlnyúló az árcsökkenés.

Trendek a hazai építőipar területén

A fentiek eredményeképp

a hazai építőipar a gazdaság válság utáni újraindításának – egyelőre az infokommunikáció és a biztosítási szektor mellett – az egyik húzóágazata lett

a pénzügyminiszteri értékelések szerint. Ez júliusban 22 %-os növekedést jelentett a szektorban, míg a mostani és az egy évvel korábbi augusztus hónapok között 10 %-nyi (az épületépítésre szűkítve még nagyobb) termelési növekmény realizálódott a 2021-es év javára, a hazai cégek 40 %-kal bővülő szerződésállományával. A harmadik negyedévben a lakásépítések itthoni megsokasodása az EU-n belüli versenyben harmadik helyet ért. A folyamatot – a végre beköszöntő építőanyag-árcsökkenés mellett – az otthonteremtési kedvezmények, az ingatlanáfa és a közjegyzői díjak csökkentése egyaránt előrelendíthetik, egyik pilléreként az idén és jövőre is 7 % fölött várható gazdasági növekedésnek.

Nyitás a jövő technológiái felé

Kiemelt kormányzati figyelem és pártoló politika övezi a hatékonyságot növelő beruházásokat, egyben a „zöld energia” alkalmazásának szélesedését. Magyarország az ötödik a tetőcserép-exportáló országok világranglistáján, amihez új kapacitások megnyílását hozta az elmúlt hónap. Az innovatív napelemes cserép hazai zászlóshajója, a Terrán állami gazdaságfejlesztési támogatás segítségével világszínvonalú gyártóüzemet adott át Pécsett. Emellett a gazdaságszerkezeti hangsúlyváltozások példájaként

a hazai drónipar is intenzív támogató (nem utolsósorban jogi) környezetre számíthat mind technológiai, mind szolgáltatási területen.

A dróntechnológia dinamikus előretörésének (Nemzetközi építőipari trendek II. c. cikk linkje) megnyergeléséhez már készül idehaza egy nemzeti drónstratégia, amely a meghirdetések szerint az építőipar mellett még a szállítmányozás és az agrárium területében lát komoly kapcsolódó potenciált. Ezen szektorok fenntarthatóbb alapokra helyezéséhez az oktatás, tanúsítás és K+F vonalán egyaránt előrelépés szükséges a drónplatformú eszközök vonatkozásában.

Támogatás a KKV-szektor fejlődéséhez

A dróntechnológia várhatóan szerves része lesz a hazai kis- és középvállalkozások digitalizációs szemléletváltású fejlesztésének. Ez utóbbit általában fogja tudni szolgálni

a Magyar Nemzeti Bank tulajdonában álló Budapest Institute of Banking (BiB) online díjmentes képzése.

Az ekkv díjmentes képzés és annak kiépülő területi intézményrendszere révén a programba beregisztráló vállalkozások rugalmasan, saját időbeosztásuk szerint juthatnak hozzá az üzleti életben alkalmazott digitalizáció tudnivalóihoz. A képzés szektoronkénti modulokat kínál fel, amelyek közül a nemrég bemutatásra került kilencedik az, amely – mások mellett – az építőipari vállalkozásoknak nyújt hasznos információkat. Ez nemsokára kiegészíthető lehet majd a fenntarthatóság témakörében készülő online tananyaggal is. Emellett a minap zárult le a Budapesten és Pest megyén kívüli kkv-k kapacitásbővítését ösztönző munkaerőpiaci pályázat  nem kis részben építőipari jelentkezőkkel – átlagosan 6-8 fő foglalkoztatásához kérve komplex és vissza nem térítendő támogatást.