Az EU vonatkozó szabályozásai és a klímaváltozás új kihívások elé állítják a zöldség- és növénytermelőket: nem csak a profikat, de a hobbikertészeket is. A Kwizda Garden a fenti hatások ellensúlyozására kínál megoldásokat biológiai hatóanyagok formájában. 

A pandémia miatt kialakult bezártság egyértelműen megnövelte a kertészkedési hajlandóságot. Az emberek sokkal több időt töltöttek otthon, és egyre többen vágtak bele a kertészkedésbe. Olyanok is, akik addig jórészt csak a gyep és dísznövények ápolásával foglalkoztak.

Már tavaly robbanásszerű növekedést mutatott a vetőmagok, palánták, gyümölcsfacsemeték eladása. Az új hobbikertészeket a növekvő árak és az ellátási problémáktól való félelem is motiválhatja saját konyhakert kialakítására. Rájuk jellemző, hogy mivel lehetőségük van eldönteni, mi kerül az asztalukra a kertből, vegyszermentesen kívánnak friss és egészséges zöldséget termeszteni a családnak, azaz haszonnövényeikhez egyre inkább a biológiai készítményeket keresik.

Az ösztönös szándék egybevág az Európai Zöld Megállapodás irányelveivel is. Ennek értelmében

a tagállamokban 2030-ig felére kell csökkenteni azon kémiai növényvédőszerek használatát, melyek károsak lehetnek a felhasználókra, a talajra és általában az élővilágra.

Ötödével javasolja csökkenteni a műtrágyahasználatot, és szorgalmazza, hogy a mezőgazdasági területek negyedén organikus vagy biológiai gazdálkodást folytassanak a termelők. Ezzel összhangban az EU sorra tiltja meg a zöldség- és gyümölcstermesztésben használt bizonyos kémiai növényvédőszer-hatóanyagok gyártását és forgalmazását.

Az agrokemikáliák körében rövid idő alatt bekövetkező változások egyértelműen a természetes hatóanyagok, élő szervezetek nagyobb arányú használatát fogják eredményezni.

Ezeknek a készítményeknek a hatásfoka már most is eléri a kémiai vegyszeres növényvédőszerek hatékonyságának a nyolcvan százalékát. Az új technológia alkalmazása azonban más szemléletet és felkészültséget igényel. Ahhoz, hogy a biológiai növényvédőszerek a megfelelő eredménnyel működjenek, mindennek a megfelelő időpontban és mennyiségben kell kikerülnie a talajba, növényre.

A Biostimulátorok

Olyan hatóanyagokat és/vagy mikroorganizmusokat tartalmazó készítmények, melyek közvetlenül aktiválják és javítják a gyökérzet működését, valamint a növény anyagcsere-folyamatait a jobb termésminőség és a magasabb termésmennyiség érdekében.

Jellemzően humuszanyagokat, algakivonatokatés növényi eredetű aminosavakat tartalmaznak.  A fehérjeépítő elemek alkalmazásával lerövidíthető a növényben zajló fehérjefejlődés szintetikus szerek használata nélkül.

A biostimulátorok bevetésével bizonyos mértékig ellensúlyozható a klímaváltozás mezőgazdasági termelésre gyakorolt káros hatása. A csapadék mennyiségének, eloszlásának kiszámíthatatlansága, az enyhe telek, a késő tavaszi fagyok, a nyári hőhullámok komoly stresszt jelentenek a növényeknek. Tűrőképességük növelése és okszerű tápanyag-utánpótlásuk azonban védelmet nyújthat ezen környezeti tényezők szélsőségeivel szemben is.

A tavaszi fagyok jelentős károkat okoznak a gyümölcsösökben is

A gombaevő gombák

A cég fejlesztései között igen figyelemre méltó a „gombaevő gomba eljárás”, amelyben a Trichodermaasperellum gombát vetik be- többek között - a veszélyes fuzárium fajok ellen. A Trifender Pro pl. a talajból fertőző kórokozó gombák (pl. Sclerotinia, Pythium, Fusarium, Phytophthora) közvetlen parazitálásával elősegíti a gyökérzet egészséges fejlődését, így növelve a termést. Gyümölcsösökben monília, blumeriella, varasodás, szamócásban, szőlőben botritis, veteményesben fitoftóra, peronoszpóra, palántanevelésnél pedig palántadőlés ellen alkalmazható leghatékonyabban.

Bizonyos készítményeknél a fejlesztők a rovarpatogén gombákban találtak hatékony segítőtársra a rovarkártevők ellen, a Bacto Vitalban meglévő más baktérium törzs pedig a talajban felhalmozódott aromás vegyületeket bontja.

Ezek a szerek a kertészeti kultúrákban vízoldékony granulátumok, illetve a vetéssel egy menetben a mag mellé juttatható formákban állnak rendelkezésre.

Védekezés, megelőzés

A klímaváltozás nagyban befolyásolja a termesztést, de káros hatásait enyhíteni tudjuk biostimulátorokkal, célzott lombtrágyázással.

A tavaszi fagykárok a cukortermelést befolyásoló enzimeket tartalmazó biostimulátorral enyhíthetők, nagy szárazság idején a párologtatást csökkentő kálium-szilikát-permetezéssel javasolt.

Kiszáradás ellen kálium-szilikátos permetezés

Jelentős problémát okoz, tehát ha tavasszal csökken a hőmérséklet nulla fok alá. Viszont az is baj, hogy már hosszú évek óta elmaradnak a tartós téli fagyok. Legalább két hétig kellene ugyanis mínusz 15 fokos hidegnek lennie ahhoz, hogy a talajlakó kártevők nagy része elpusztuljon. Az enyhe telek miatt azonban a kártevők nagy számban képesek túlélni, ráadásul a földfelszínhez közeli rétegekben. Ez azt is jelenti, hogy egyes kártevők hamarabb jelennek meg. Ezért nem szabad megszokásból védekezni. Éppen ezért a biológiai szerek kijuttatásánál nagyobb szerepe van az időzítésnek, előfordulhat ugyanis, hogy a késői alkalmazás miatt már egyáltalán nem lesz hatásos a védekezés a fejlettebb stádiumba jutó kártevők ellen.

A klímaváltozás hatására Magyarországon eddig nem megszokott fajok is megjelennek

A dióburok-fúrólégy ellen pedig már a talajban fölvehetjük a harcot, olyan talajgomba rendszeres kijuttatásával, ami megbetegíti a bábozódó lárvákat, illetve a kikelő legyeket.

A dió is védhető bizonyos talajgombákkal

Érdemes olyan termékeket használni, amelyek a növény számára szükséges ásványi anyagokon túl a tápelem hatékony felszívódását segítik, a permetezés minőségét javítják: pl. tapadás fokozás, terülékenység javítás, lepergésgátlás.

A peronoszpóra, mint a szőlő jól ismert gombabetegségének kezelésében a réz hatóanyagú készítményeknek régóta meghatározó szerepe van. Ezek használatának a biotermesztésben gyakorlatilag nincs alternatívája, de a konvencionális művelésben is alaptermék.

A szőlőmoly lárvák kártételének megakadályozása is fontos feladat, mert a bioszőlőt kiváltképp kedveli a moly. Az ellenük való védekezésre is van biológiai megoldás: egy „jó baktérium” törzs felhasználásával lehet védekezni a molylárvák ellen úgy, hogy közben nem teszünk kárt sem  a hasznos organizmusokban, sem a méhekben.

A zöldség. és gyümölcstermesztésben is igaz, hogy nem a tüneti kezelésre kell tehát koncentrálni, hiszen akkor már csak csökkenteni lehet a kárt, hanem a gazdag hozam és az egészséges termény érdekében egyre inkább a megelőzésre érdemes törekedni – hangsúlyozzák a Kwizda Garden szakemberei.