Skip to main content
Tető és tetőtér2021. november 2.

Nem hűhó a tető hó elleni védelme

Építőpont Magazin
image

Ha sok esik, ha olvad, ha odafagy, ha por alakban érkezik, a hó veszélyt jelenthet a tetőre. Nem tudni, milyen lesz az idei tél, mégis érdemes áttekinteni a szükséges  szemlézéseket és  a „hóteher” elleni óvintézkedések sorát.    

Mire figyeljünk a tető hó elleni védelmére készülve?

Ha szigeteletlen a tető, akkor napsütéses időben a padlástérből nézzük meg, hol szüremlik be erősen a fénysugár! Ez egyértelműen jelzi, hogy a fedőréteg sérült. Egy cserép eltörött vagy elmozdult. Itt jegyzendő meg, hogy mivel a fémfedések (pl. cserepes lemezek, korcolt technikával szerelt síklemezek) esetén a külső burkolatot szögekkel, önfúró csavarokkal rögzítik a deszkázathoz, ezek elmozdulásával szinte nem kell számolni.

A már szabad szemmel is látható réseken télen az olvadó hóból jelentős mennyiségű víz juthat be. Az adott részen a sérült darab cseréje szükséges. Ha csupán elcsúszás történt, meg kell igazítani a cserepet úgy, hogy a környező darabokkal és a lécezéssel való illeszkedése, tehát a vízzárás és stabilitás ismét helyreálljon.

Amennyiben a szarufák között szigetelő anyag van párafékező és páraáteresztő fóliákkal is ellátva, és a tetőtéri lakótér kialakítása érdekében gipszkartonozás is történt, akkor csak közvetett jeleket találhatunk.   A nedves foltok, sárgás-barnás elszíneződések bajt jeleznek: valahol a belső térbe jut a nedvesség. A javítás ilyenkor kívülről történik. A külső ellenőrzés tehát elengedhetetlen. Különösen figyelni kell a tetőáttörésekre: kiugró ablakok, kémények környéke, csatornaszellőzők, szolárkivezetők, gázkémény átvezető. A tetősíkok találkozása, azaz a vápa a legnagyobb csapadékterhelésnek kitett rész. A vízzáró csatlakozások, fedő lemezek vizsgálata azért is fontos, mert ezeken a pontokon a tartószerkezet csomóponti csatakozásai találhatóak. Ha a struktúrát fából alkották, és az anyag folyamatosan nedvesedik, ennek hatására károsodik, az komoly statikai problémák forrása lehet. Hasonló okokból a tető állékonyságának megőrzése érdekében a kúpcserepek állapotára is figyelni is érdemes, hiszen azok védik a gerincelemeket. A vizesedéstől óvnak így a fagerendákat is védik az alátétfóliák. Ezeket a tető hajlásszögének megfelelően kell kiválasztani és épségükre szintén gondot fordítani.

A porhó támadása

A tetőburkolati anyagok természetesen nem engedik át a vizet. Viszont a magastetőknél a célra használt, kisebb építőelemekből csak rátakarásokkal lehet egységes felületet kialakítani. Az így kialakított burkolat megóvja a házat az esőtől, amely a cserepekre hullva a lejtés miatt az ereszcsatorna felé áramlik.

Az apró jégkristályokból álló porhó azonban lerakódik a tetőn. Ha ilyenkor az oldalsó érintkezések vagy akár lejtés irányából erős szél érkezik, annak nyomása képes ezekbe a kapcsolatokba bepréselni a frissen hullt, a hideg időben össze nem tapadó kis pelyheket. A belső térbe jutva ezek elolvadnak, és beázásokat okozhatnak.

Különösen veszélyeztetett a tető a függőleges rátakarásoknál, ha az építéskor a tetőléceket az előírtnál távolabb helyezték el egymástól. A felső cserép ilyenkor nem a kellő területen fekszik föl az alatta lévőre. Ha ez csak 2-3 cm távolságban történik, akkor már nagyon kell figyelni a tökéletes elhelyezkedésre, mert itt már elég egy apróbb elmozdulás, és oda a vízzáróság. A porhó szintén utat találhat magának a széleknél, az épületbádoggal fedett szegélyeknél, ha azok illesztése hézagot hagyott. Sebezhető pontok még a szellőzőcserepek, amelynek nyílásai bejárást engednek az olvadó porhónak. Az 5 mm-es lyukakkal ellátott, perforált lemezből hajlított idomok elhelyezése azonban megoldást jelent a problémára, mert ezek az elemek a kiszellőzést nem akadályozzák, a porhóval szemben viszont önzáróak. Általánosságban elmondható, hogy a megfelelően választott és szakszerűen felszerelt alátétfóliák hatékonyak a vizesedéssel szemben, de csak a jól felszertelt és karbantartott héjazati rétegekkel együtt.

A vápa lemezelése legyen rendben! A hófogók is kerüljenek fel még a tél beállta előtt!

Hó nagy tömegben

Ha hirtelen vastag hótakaró alá bújik a táj, a gyerekek örülnek, de a tető nem mindig. A nagyobb pelyhekben lehulló csapadék az első rétegben tulajdonképpen természetes hőszigetelő rétegként is működik, de ha másnap a napfény vagy a ház felszálló melegének köszönhetően felolvad, majd éjjel ismét megfagy, másnap pedig újabb friss utánpótlást kap az égből, jelentős terhelést jelent a tetőnek. Hirtelen olvadásakor pedig a szerkezet rövid időn belül szabadul meg a súlytól, és az előbbivel ellentétes mozgásba kezd. Igaz, hogy a fentiek miatt a tetőket statikai szempontból túlméretezik, a tartás csak hibátlan tartószerkezeti elemekkel működik. A tél előtti ellenőrzéskor tehát ezek hibátlanságáról is meg kell győződni. Ha korhadtak, töröttek, még a zord időjárás beállta előtt gondoskodni kell a cseréjükről. A hótehertől legfenyegetettebbek a 15 fok körüli lejtésű, mediterrán tetők, de magasabb társaikat is kétféle hatás teheti próbára.

A héjazaton megtelepedő réteg esetében statikus hónyomásról beszélünk.

Hatására a cserép vagy a pala alatti cseréplécek törnek el, súlyosabb esetben a tetőszerkezet alkatrészei, a szarufák, szelemenek mondják fel a szolgálatot. Az utóbbi esteben nem csak a  tető egy része károsodhat, de az egész struktúra is összerogyhat. A hónyomás speciális esete, amikor a magastető melegebb déli oldalán elolvad a hó, de az északin megmarad. Ekkor a két tetőfelületen eltérő terhelés jelentkezik, azaz a nehezebb rész felől indulnak erőhatások a másik rész felé,  és ez odáig fajulhat, hogy a nem terhelt oldali tető oldalra elmozdul és összedől.

A dinamikus hóterhelés  olvadáskor következik be, amikor a cserepek és a hóréteg között keletkező vízrétegen, mint egy csúszdán zúdul a  gravitáció hatására a már összetömörödött hótömeg,

magával sodorva kilazult cserepeket, illetve a síkból kiálló egyéb elemeket. (Antennarúd, szellőző, és természetesen az ereszcsatorna.) Nem is beszélve azokról a sérülésekről, amelyek a tető szélénél lévő tárgyakban (pl. parkoló autó) keletkezhetnek.

 

Ha ez megindul! De hol vannak a hófogók és a hórácsok?

Hózugok

széltől védett helyek a tetőn, ahol a hó nagyobb mennyiségben össze tud gyűlni, azaz nagyobb lesz a statikus hónyomás, ezáltal az okozott kár mértéke is.

Ilyen zugok lehetnek egy “L” alakú épület sarkának belső oldala, vagy egy tetőtéri ablakhoz épített kiugró, egy magasabb épülethez való csatlakozásnál vagy a vápáknál. A probléma kellő lemezelésekkel, vagy önszabályozós fűtőkábelek beépítésével előzhető meg.

Ugyanakkor a nagy havazásokat követően adódik egy nagyon egyszerű védekezési módszer, tudniillik  családi házak esetében a megfelelő kötélbiztosítás mellett, egy-egy tetőablakon át kijutva és hosszúszárú eszközt alkalmazva letolni onnan a havat, ahol még elérjük.

A hózug tipikus esete

Az ereszcsatorna

A tetőszélek és a csatornák között jégsáncok is keletkezhetnek a hó lassú olvadása során. A nappal kiengedő, éjjel pedig újra megdermedő csapadék a csatornavályúba fagy, majd fokozatosan hízva a tető szélét is elérheti. Ha megint folyékony halmazállapotúvá válik egy része, a hólé az eresz alá szivároghat be, vagy az eljegesedett csatornavályú peremén túlcsordulva egyre nagyobb jégcsapokat képez. Ezek eltávolításával szintén komoly baleseteket előzhetünk meg.

Szépek, de veszélyesek

A csatorna védelme egyrészt a hagyományos módon, azaz időnkénti kotrással végezhető, de adódik egy kényelmesebb megoldás is, amikor - a vályúba szerelt - a fentiekben már említett- fűtőkábelek melege gátolja meg a jégképződést.

Ennek a hőleadó rendszernek a vezérlését termosztát végzi. Ezek egyik típusa csak a hőmérsékletre reagál, egy másik változat pedig a nedvességet is érzékeli. A tél beállta előtt az évszakban adódó nagyobb terhelés miatt az ereszcsatornák felfüggesztésének stabilitását is vizsgálni kell tehát.

Támadás az ereszcsatorna ellen. Vajon bírja majd?

Hófogók, -vágók

A magasabb tetőkre rakódott hóréteg olvadáskor hirtelen megcsúszhat. A lecsúszó hóréteg súlyánál fogva nemcsak a függő ereszcsatornát deformálja és tömíti el, de emellett rendkívül balesetveszélyes helyzeteket is teremt. Ezt azonban meg lehet akadályozni, amire két megoldás is létezik.

Az egyik, hogy a tető ereszvonala mentén ún. hóvágókat erősítenek a cserepekre. Az erős acéllemezből hajlított, és porszórt festéssel ellátott elemeket a cserépgyártók utasításai szerinti számban és elhelyezésben kell a tetőre helyezni.

Cserépfajtáktól függően különböző kialakításúak. A hóvágók gátolják a lecsúszó, nagy felületű hóréteg mozgását ,és közben szét is vágják, ezzel is elősegítve az olvadást. A tetőre rakódott nagy tömegű hóréteg lecsúszását hatásosan azonban csak a hófogórácsok akadályozzák meg. Többnyire az ereszvonalhoz közel kerülnek elhelyezésre, mégpedig folyamatos sort alkotva. Főként nagyobb felületű tetőknél ajánlott az alkalmazásuk, ahol a lezúduló hótömeg balesetet és egyéb károkat okozhat, pl. a járdákon haladók között, vagy a parkoló gépkocsikban. Hófogó rácsokat és hóvágokat az adott cserép típusához illeszkedően a gyártótól érdemes vásárolni.

Élvezetes és biztonságos telet! A tetőnek is, amely az otthonunkat óvja a hótól, ha mi is megvédjük tőle házunk koronáját.

 

 

 

 

 

Népszerű

hírek-blokk-kép-1 image
hírek-blokk-kép-1 image
hírek-blokk-kép-1 image
hírek-blokk-kép-1 image

HIRDETÉS

HIRDETÉS

HIRDETÉS

Ajánlott cikkek