Az otthonfelújítási feladatok közül a hőszigetelés az egyik legnagyobb projekt, mind a munka mennyiségét, mind az anyagi költségeket tekintve. Sokakat elrettent az is, hogy rengeteg téves információ kering a témával kapcsolatban. Most ezeket tisztázzuk, hogy tájékozottan és magabiztosan vághass bele a korszerűsítésbe!

Az energiaárak drámai emelkedésének és kiszámíthatatlanságának köszönhetően az utóbbi egy évben jelentősen megnőtt az érdeklődés a hőszigetelés iránt. Az otthonfelújítási támogatást igénybevevők nagy része is energetikai korszerűsítésre költötte az összeget, ami teljesen logikus, hiszen a hőszigetelés jelentős anyagi kiadás. Bár az alapanyag-ellátás akadozottsága és a még mindig emelkedő árak is sietségre ösztönöznek, nem érdemes elkapkodni a döntést. Hőszigetelés esetében kiemelten fontos, hogy szánj időt az alapos tájékozódásra, ebben segítünk most néhány gyakori tévhit eloszlatásával. 

Tévhit: Az egyre enyhébb telek miatt nincs is szükség hőszigetelésre

Az igazság: Vitathatatlan tendencia, hogy Magyarországon már nem kell olyan mínuszokra készülni télen, mint 20-30 évvel ezelőtt, főleg nem heteken, hónapokon át. A fűtésköltségek emelkedése viszont ennek ellenére indokolttá teszi a hőszigetelést, és környezetvédelmi szempontból is fontos, hogy minél kevesebb energiát, nyersanyagot pazarolj. Mindemellett nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a hőszigetelés nemcsak télen hasznos, hanem az egyre fokozódó nyári kánikulában is. Egy szigeteletlen házban a legforróbb napokon sokszor 28-29 °C is lehet a hőmérséklet, míg megfelelő szigeteléssel csupán 23-24 °C. Persze lehet klímával is hűteni a belteret, de az csak növeli a villanyszámlát, ráadásul az egészségre is számos negatív hatása van.

Tévhit: A hőszigetelt házak fokozottan párásodnak, penészednek

Az igazság: Az már eleve egy tévhit, hogy a ház, illetve a falak képesek lélegezni. A lakásban (például főzés, fürdés, teregetés miatt) képződő párának legfeljebb 1-3 százalékát képesek a falak átengedni, a többi szellőztetés során távozik. Ha a hőszigetelést helyesen tervezik meg és kivitelezik, akkor nem lesz párásabb a beltér, és nem kell tartani a penészedéstől sem. Sőt, a hőszigetelés éppen ellenkezőleg, csökkenti a nedvesség lecsapódásának veszélyét (vagyis a penész okát), hiszen kevésbé hűlnek ki a falak. De akkor mégis miért terjedt el ennyire ez a téveszme? Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy sokszor a hőszigetelést és nyílászárócserét egyszerre végzik el. És míg a régi ablakok szeleltek, vagyis valóban „lélegzett” a ház, az újak már nem, ezért ha nem szellőztetnek rendszeresen, megugrik a páratartalom.

Tévhit: Elég csak a homlokzatot szigetelni

Az igazság: Bár a legtöbb ember a hőszigetelés szóról rögtön a homlokzati szigetelésre gondol, az csupán egy része a ház komplett szigetelésének. A tető, a padlásfödém, a pincefödém, az aljzat és a lábazat szigetelése ugyanúgy elengedhetetlen, ha energetikailag korszerűsíteni szeretnéd ingatlanodat. Ezek közül a tetőszerkezet szigetelése különösen fontos, hiszen a fizika törvényei szerint a meleg levegő felfelé száll, és ha a tető, illetve padlásfödém nincs szigetelve, akár 25%-kal több lehet a ház hővesztesége. A lábazatszigetelést pedig azért muszáj a homlokzati szigeteléssel egyidőben elvégeztetni, mert különben a falak és a padló találkozásánál hőhidak alakulnak ki, ami penészedéshez vezethet.

Tévhit: Olyan drága a hőszigetelés, hogy soha nem térül meg a beruházás

Az igazság: Tény, hogy egy családi ház komplett hőszigetelése (beleértve a födém, a tető, a pince, a lábazat és a homlokzat szigetelését) anyag- és munkadíjjal együtt többmilliós tétel, tehát nem egy olyan beruházásról van szó, ami 1-2 év alatt behozza az árát. Nem is lehet megmondani, hogy általánosan hány év alatt térül meg, ha valaki szigeteli a házát, hiszen ezt rengeteg egyedi tényező befolyásolja, például az ingatlan földrajzi elhelyezkedése, az alapterülete, az emeletek száma, a fűtésrendszer típusa, a nyílászárók és a tető állapota. Ezt mindig csak szakember által végzett energetikai számítás alapján lehet megbecsülni. Ugyanakkor az általánosságban igaz, hogy az energiaárak emelkedésével jelentősen rövidült a beruházás megtérülési ideje. Emellett azt is szem előtt kell tartani, hogy a hőszigeteléssel nő az ingatlan értéke, a jelenlegi piacon például 15-20 százalékkal magasabb áron kelnek el a szigetelt házak.

Tévhit: A házfelújítást mindig a hőszigeteléssel kell kezdeni

Az igazság: Vannak, akik szívesebben kezdik a felújítást a belső tér átalakításával, hiszen azt látják minden egyes nap, szeretnék szebbé varázsolni. De racionálisan gondolkozva sokkal jobban megéri a külső, nagyobb munkálatokat elvégeztetni, mint amilyen a tetőfelújítás és hőszigetelés, mert ezek sokkal inkább hozzáadnak az ingatlan értékéhez, mint például egy új konyhabútor vagy fürdőszoba, és még a rezsiköltségekből is lefaragnak. A legjobb persze, ha egyszerre meg tudod valósítani a ház komplett felújítását padlástól a pincéig, de erre keveseknek van lehetősége. Ha a többséghez hasonlóan fokozatosan haladva tudsz fejleszteni, akkor szakértők szerint érdemes a háztetővel kezdeni (héjazat csere, hőszigetelés, szerkezeti elemek cseréje, amennyiben szükséges), majd ezután következzenek a nyílászárók, és csak utána a hőszigetelés. Ha megcserélnéd, akkor például a régi ablakok kibontásánál megsérülne a frissen felrakott hőszigetelés és vakolás. De az is fontos, hogy az ablakcserénél már tervezz egy lépéssel előrébb, és az új ablakokat toktoldóval építsék be, hogy a jövőbeni homlokzatszigeteléskor maradjon hely körbeszigetelni az ablakoknál is.