Az év háza 2021 pályázat családi ház kategória fődíját a Földes László és Lukács Anna tervezőpárosnak ítélte a zsűri a XI. kerületben álló Sasadi villa megalkotásáért. Földes László, Ybl-díjas építészt kérdeztük a munka részleteiről.
Mindenekelőtt szeretnénk gratulálni az újabb elismeréshez. A tulajdonos nevezett, vagy Ön nyújtotta be a dokumentációkat?
Az 1994-ben alapított irodám, a Földes Architect jelentkezett a megmérettetésre. Az elmúlt bő negyedszázad során a hazai és külföldi megrendelőknek tervezett középületek, lakóházak után erről is úgy gondoltuk, hogy jó eséllyel indulhatunk vele. A siker mögött ott van továbbá, hogy Lukács Anna kolléganőm, aki az összes terv feldolgozását igen kreatívan és színvonalasan készítette, szellemi értelemben is alkotó módon járult hozzá a projekt sikeréhez. Együttműködésünk jó alkalom volt a friss megközelítésnek a szakmai tapasztalattal történő eredményes ötvöződésére.
Állítólag építészek körében járja, hogy jó épületet jó megbízónak lehet tervezni. Milyen elképzeléseket, igényeket vázoltak a tulajdonosok?
A mi szemléletünkkel sok tekintetben harmonizáló, kifejezetten jó, ugyanakkor visszafogott ízléssel megáldott fiatal pár adott szubtilis megfogalmazást a megvalósítandó programjukról. Elmondták, hogy az igényes villában milyen tereket (pince, garázs, konyha-étkező- nappali téregyüttese, dolgozó-, háló- és gyermekszobák stb.) szeretnének majd látni és használni, születendő gyermekeikkel együtt. Talán szimbolikusként is felfogható, hogy a ház megépültére az valóban be is népesült: az új épület új életeket fogadott. Miután megmutatták a telket, amely egy újbudai hegyoldalban, egy eléggé sűrűn beépített környéken fekszik, nekifogtunk az első vázlattervnek. Bár konkrét elképzeléseket vázoltak, nyitottságuk elég mozgásteret hagyott a számunkra. A kifejezetten kooperatív munka során hat makettet is készítettünk. Az elsőt pl. még magas tetővel. Onnan jutottunk el ehhez, a végleges, lapos tetős változathoz. Az elképzelések tehát folyamatos egyeztetések és finomhangolások során, alkotó légkörben csiszolódtak össze. Valóban jó megbízóink voltak.
A tulajdonosok elképzeléseinek érvényre jutása mellett - a régebbi munkáit látva – megállapítható, hogy ez a villa mégis egy igazi Földes-ház lett. Az ön által alkalmazott - néhol a Bauhaust idéző - stílusjegyek itt is karakteresek. Az épület a tömör egyszerűségével mintha a várak fenséges nyugalmát és biztonságát sugallná. Talán az „Én házam, az én váram” szólás manifesztációja?
Szeretem a történelmet, a historikus előképeket, a várakat. Közel állnak hozzám a tektonikus épületek, amelyeknek súlyuk van. Szóval felvállalom, hogy a Sasadi villának van egyfajta ódon, északi vár hangulata. Mindemellett azért valóban ott van benne egy modern építészeti megközelítés, Gropius mester szellemisége is. Azzal a különbséggel, hogy a klasszikus Bauhaus épületeket általában fehér kockák adják, mi pedig téglaburkolatot terveztünk, mert én vonzódom a konzervatívabb, polgári értékrendhez, és ezt most is ki szerettem volna fejezni.
Kubusok és téglatestek játéka
Vízi Márton mondja, hogy a „klinkertégla a modern ember válasza a középkor téglagótikájára”. Ezt a klasszikus építőanyagot Ön is előszeretettel használja. Ott van pl. a Zsámbéki Bölcsőde, a Toldy Gimnázium vagy pl. a Debreceni Igazságügyi Központ épülete. Mit üzen a téglával?
Az időtállóságot és az esztétikailag magasabb színvonalat. Egy téglaépület tovább tud jó műszaki állapotban maradni, mint egy vakolt ház. Vegyük csak klasszikus példaként a Hajós Alfréd Uszodát vagy a Madách-házakat! Ha az ilyenekre ránézek, akkor sokkal inkább azt érzem, hogy egy minőségi épület van előttem, mintha egy átlagos vakolt homlokzatot látnék.
Meg személyes kötődéseim is vannak. Magam egy téglaházban nőttem fel. Két évig dolgoztam Finnországban, ahol szintén szívesen használják. Hatottak rám természetesen a nagy elődök munkái. Évekig dolgoztam Turányi Gáborral, a téglaépítészet mesterével. Szóval személyes emlékek, jó tapasztalatok és jövőbeni célok adják jelképesen újra meg újra a kezembe.
A Sasadi villán pedig egy egészen különleges típust használtak. Melyik volt ez?
Peter Zumthor svájci építész egyszer azt a feladatot kapta, hogy építsen múzeumot (Kolumba Múzeum) egy a II. világháborúban lerombolt, középkori kölni templom romjai fölé. Az épületének egy homlokzati részén lyukakkal tagolt szerkezetet kívánt kialakítani. Ehhez a feladathoz kifejezetten az ő számára tervezték meg a speciális méretezésű, hosszúkás és finom arányú építőelemet, amit a múzeum után Kolumba-téglának neveztek el. Nos, mivel valóban nagyon igényesek a tulajdonosok, Hollandiából kérettek be mintákat, de miután nem találtak kedvükre valót, Dániában bukkantak rá erre a bizonyos típusra. Most ez a tíz cm mélységű, elegáns tégla díszíti a házat.
Megőrzött fenyőfák
Feltételezhető, hogy egy ilyen téglaburkolati kéreg megépítéséhez tapasztalt mesterek kellenek. Hogy néz ki a falazat rétegrendje?
A főfal egy klasszikus ma használt teherhordó szerkezet mészhomok téglából. Erre került a szigetelés, utána pedig a burkolati kéregfal. A kettő között egy 4 cm-es légrést hagytunk. Ennek azért van fontos szerepe, mert ha a belső térben pl. 23 fok van, odakint pedig fagypont körül jár a hőmérséklet, páraáramlás indul meg a külső felület felé. Ott a víz kicsapódik. A nedvesedés hatására pedig a téglafalon sóképződés indul meg, illetve a hőszigetelő réteg is károsodhat. Ez a légrés tehát hozzájárul a ház tartósságának és szépségének a megőrzéséhez. Ugyanakkor az összkép szempontjából nem mindegy, hogy a szakemberek a be- és kiszellőzési réseket hogyan tudják elrejteni. Ahogyan az sem mellékes, mennyire precízen fordulnak a téglával az ablakkávákra és a sarkoknál. Odafigyelést igényel a vágott darabok elhelyezése, pozicionálása majd az egész darabokkal történő folytatás. Ahogyan nagy tapasztalat és ügyesség kell az egyenletes rakáshoz. Képzeljük el, hogy ez az egy sorból épített falazat egészen a harmadik szintig fölmegy. Hogy az állékonyságát megőrizze, a megfelelő pontokon acélkapcsokkal erősítik a főtartóhoz. Így nyernek tartós struktúrát. Éppen ezért körültekintően szükséges kiválasztani, kikre bízza az építtető a kivitelezést.
Az emeleti terasz
Ha most gondolatban kissé távolabb megyünk a háztól, azt látjuk, hogy kubusokkal és téglatestekkel, illetve a találkozásaik által képzett terekkel operál. Talán az épület egyetlen feltűnő dísze, az egyébként funkcionális épületelem, a kémény feltűnően hangsúlyos hasábja. Mit jelez ez a praktikumnak alárendelt visszafogottság?
Nagyra becsülöm azokat az embereket, akik kevés szóval sokat tudnak mondani. És ez az építészetben is igaz. Azt vallom, hogy akinek igazán jó építészeti gondolatai vannak, az kevés formai eszközzel, sőt akár formai visszafogottsággal is el tudja azokat mondani. Szemben azzal a megközelítéssel, amikor valaki telerak formákkal egy épületet, de összességében az egésznek se füle, se farka.
„Egyedi aurája és egyénisége van, mégis érzünk benne utalásokat, áthallásokat…{…}A metszett hasáb tömegszerű forma szoborjellegű karaktert és magas minőségű esztétikát kölcsönöz az épületnek.” (Idézet Szoják Balázs építész, az Év háza díj kurátorának a díjátadón elmondott méltatásából)
A kémény formáját nem műszaki megfontolások alakították: lehetne egy egyszerű fémcső is. Viszont hollandiai és angliai példák azt mutatják, hogy a szemtelenül előtérbe helyezett, zavarba ejtően nagy kémények határozott karaktert adnak a tradicionális épületeknek. Ezek a benyomások indítottak arra, hogy a Sasadi villára is ilyet tervezzünk. Igaz, hogy szokatlan, rendhagyó ötletem a szereplők közötti élénk diszkusszió során formálódott azzá, amelyet most látunk az épületen. Azt hiszem, a végeredmény minket igazolt. És ha a felkínált vár metaforához vagy a korábbi kérdésében felvetett gótikához kapcsolunk vissza, értelmezhető akár bástyaként vagy égbe törő toronyként is. Soha nem baj, ha egy épület diskurzusra késztet.
Bástyaszerű kémény
Elmondása alapján tudatos megbízók képe rajzolódik ki. Az épület energetikai hatékonyságát illetően is megfontoltak voltak?
Ha már Dániáig mentek a tégláért, gondolom a gépészeti berendezések közül is a leghatékonyabbak kerültek beépítésre. Ugyanakkor mindamellett, hogy az energiahatékonyság - manapság talán egy kicsit túlmisztifikáltan - fontos kérdés, vannak olyan klasszikus építészeti fogások, amelyekkel a lakók komfortos hőérzetét biztosító ház építhető. Az pl. hogy ennek a villának ilyen vastag és jól hőszigetelt falai vannak, a nyári melegben önmagában is nagy szerephez jut. Továbbá a ház északi és nyugati frontja elég zárt, mert a nyílászárókat a déli és a keleti oldalra helyeztük. Természetesen jó hőszigetelő képességű termékek beépítésével. A nagy megnyitású ablakoknál és teraszajtóknál pedig zsaluziákat használtunk az árnyékolásra.
„Érződik az energiatudatosság is az anyagokban, szerkezetekben és a benapozás optimalizálásában.” (Idézet Szoják Balázs építész, az Év háza díj kurátorának a díjátadón elmondott méltatásából)
A nyílászárók tudatos elhelyezése
Egy 400 m2 lakóterületű L alakú házat tervezett. Mi adta az alapforma ötletét?
Amikor először mentünk a telekre, egy fenyőfacsoportot találtunk. Három egy vonalban álló fát sikerült megőriznünk. Az alaprajzot úgy alakítottuk, hogy az L derékszöge (az egyik száron a konyha-étkező, a másikon a nappali) egy földszinti terasz két oldalát adják ki. Harmadik védelmi vonalként pedig ott van a három fenyő alkotta, képletes paliszád. Bár nem a tető alatt van, ez a burkolt terasz mégis a ház szerves része. Távol az utcától, a szomszédok bámész tekintetétől, védett, intim zug a család számára. Két lépésre a konyhától és a nappalitól, közvetlen kapcsolatban a kerttel: a kint és a bent dichotómiáját feloldó tér. Mert vannak épületek, amelyek szoborként pompáznak, de ha nincs kapcsolatuk a környezetükkel, az csak fél siker.
„Földes László épülete, egy részletekre kiterjedő és kétségkívül alapos tervezési folyamat eredője. A végeredmény tiszta formáival, minőségi anyagaival és megvalósításával csendes harmóniát hozott létre a kert és a közvetlen és távolabbi környezete között.” (Idézet Szoják Balázs építész, az Év háza díj kurátorának a díjátadón elmondott méltatásából)
Az épület szerves része a terasz
Milyen építészeti érdekességeket rejt a belső tér?
A harmadik szinten teraszok vannak és egy kis tornateremszerű helyiség. A másodikon a hálók és a gyerekszobák a vizes helyiségekkel. A földszinten pedig - a megrendelő kérésének megfelelően – az egybenyitott konyha-étkező-nappali együttese. Ebben a már klasszikusnak nevezhető elrendezésben azért bevetettünk egy szinteltolásos trükköt. Az étkezőből három lépcsőfok vezet lefelé a nappaliba, amely 45 cm-rel nagyobb belmagassággal rendelkezik. A célunk nem csupán a két tér különbségének a jelölése, hanem a nappali hierarchikus szerepének kiemelése volt. Egy házban ugyanis a nappalit szervező szerepű térnek tartom, amelynek meg kell adni a rangját.
„Azért tökéletes, mert az esztétikán felül messziről áthatja a racionalitás és a funkció. {…}Tágas, de mégsem terjengős. Tiszteletet parancsol, de nem hivalkodik. Halkan példát mutat.” (Idézet Szoják Balázs építész, az Év háza díj kurátorának a díjátadón elmondott méltatásából)
