A lehulló csapadék tárolása és hasznosítása ősi gyakorlat, amely az utóbbi években — főként a klímaváltozás és gazdasági okok miatt — ismét egyre népszerűbbé vált. Ha neked is fontos, hogy fenntartható, pénztárcabarát, mégis mindig szép legyen a környezeted, többféle esővízgyűjtő opcióval olthatod a kerted szomját az egyszerűbb tartályoktól a komolyabb föld alatti rendszerekig.

Az elmúlt 100 évben Magyarországon a tavalyi nyár volt a legszárazabb (de ez igaz szinte egész Európára), ami nemcsak a mezőgazdaságban, de a házi kertekben is komoly gondokat okozott. Sajnos az idei nyárra sem jósolnak sokkal kedvezőbb időjárást, a jövőt nézve pedig egyre inkább az a tendencia érvényesül majd, hogy a hosszú száraz heteket egy-egy heves, intenzív esőzés szakítja meg. Pedig a növények megfelelő fejlődéséhez (legyen az haszon-, vagy dísznövény) viszonylag egyenletes csapadékeloszlás szükséges, amit eső híján mesterséges öntözéssel tudsz biztosítani.

De nagyon nem mindegy, mivel öntözöl. Az ivóvíz-hálózatról még locsoló mellékmérővel is meglehetősen költséges fenntartani a kertet (négyzetméterenként átlagosan fél-1 köbméter plusz vízfogyasztást jelent éves szinten), ráadásul a klórral kezelt, meszes víz a legtöbb növénynek és a talajnak sem ideális. Mindemellett tavaly már sok kerttulajdonosnak gondot okozott, hogy az aszályos időszakban számos településen vízkorlátozást vezettek be, ami azt jelentette, hogy nem öntözhettek ivóvízzel. Ezzel szemben szerencsés helyzetben vannak azok, akik kúttal rendelkeznek a telkükön, de ha nem elég mély, nyáron az is kiszáradhat, ahogy erre is sok területen volt példa. Éppen ezért fontos, hogy az esővízgyűjtés és -tárolás egyre nagyobb szerepet kapjon, hiszen segítségével részben vagy egészben biztosítható az öntözés a szárazabb hetekben is, ráadásul környezetbarát módon. Sőt, a növények különösen hálásak lesznek, ha esővízzel locsolod őket, mivel ez a természetben előforduló leglágyabb víz. Nem az a kérdés tehát most már, hogy szükséged van-e esővízgyűjtőre, hanem inkább az, hogy milyenre. A következőkben pedig összefoglaljuk, hogy milyen lehetőségek közül választhatsz.

A leggyorsabb és legegyszerűbb: esővízgyűjtő tartály

Talán neked is van emléked arról, mikor nagyszüleid régi hordóban gyűjtötték a ház egyik sarkánál a tetőről lefolyó csapadékot, majd kannával merték ki belőle a locsoláshoz. Ez a felszíni esővízgyűjtő módszer ma is újra „divatba jött”, de persze a modern eszközök jóval esztétikusabbak és praktikusabbak. A robosztus IBC tartály vagy egyszínű műanyag hordó mellett ma már kapható többek között téglaoszlop hatását keltő, polyrattan borítású, ókori amforát idéző, vagy éppen minimalista formájú esővízgyűjtő is, így bármilyen stílusú kertbe szépen beilleszkedhet. Nem mellesleg a korszerű tartályok UV-álló anyagból készülnek, így tartós darabok.

Az esztétikai szempontok mellett azért természetesen a tartály mérete is fontos szempont a vásárláskor. Ezt érdemes a tetőfelület nagyságához, illetve a kert területéhez igazítani, hiszen 100-1000 liter között elég nagy a szórás. Mindenképp figyelj arra, hogy olyan típust válassz, amire kiengedő csap szerelhető (még jobb, ha slag is csatlakozható rá), így nem kell kannával pacsálni a tetejéről. És apropó tető: a fedett tartályok előnye, hogy az esővíz tovább friss marad bennük, és a szúnyogok, valamint más, nemkívánatos vendégek nem vernek ott tanyát. Ezenkívül a túlfolyó is elengedhetetlen, hiszen az biztosítja, hogy egy esetleges nagy esőzéskor a megtelt tartályból ne folyjon a ház falához vagy az ereszbe vissza a csapadék. Egy 200 literes tartály például 10-20 perc alatt telik meg, ha intenzíven hullik az égi áldás. Extraként pedig ma már léteznek olyan tartályok, amelyek beépített szivattyúval, szűrővel, vízkezelővel segítik a még hatékonyabb esővízgyűjtést.

Hátrányukként lehet említeni, hogy egy elhúzódó száraz időszakban még az 1000 liter csapadékvíz is kevés lehet a kert öntözésére, valamint gondoskodni kell a téli fagymentesítésükről. A gyeptulajdonosoknak pedig rossz hír, hogy automata öntözőrendszer nem üzemeltethető róla.

Ha a dolgok mélyére ásunk: föld alatti esővízgyűjtő rendszerek

A felszín alatti esővízgyűjtő rendszerekkel ezzel szemben akár 10000 liter csapadékot is tudsz tárolni, ráadásul azt hónapokkal később is fel tudod felhasználni, mert az egybeöntött műanyagból készült óriási tartályokat néhány méterrel a föld alá telepítik, így nagyjából egész évben 18 fokos marad bennük a víz, nem fagy vagy poshad meg. További előnye, hogy mivel szivattyú segítségével nyerhető ki belőle az csapadék, a pázsit locsolása sem jelent akadályt. Sőt, megfelelő kiegészítő elemek beépítésével az összegyűjtött esővizet a házban is felhasználhatod, például WC-öblítésre és mosásra.

A felszín alatti esővíz-hasznosítás másik módja, ha az ereszcsatorna-rendszerből a földbe ásott és megfelelően rétegezett dréncsövek segítségével vezeted el a kert több pontjára a csapadékot, például a sövényhez, nagyobb fákhoz vagy naposabb virágágyás alá. Ennek különösen kötött, erősen agyagos talajú vidékeken van nagy haszna, amikor a lehullott vagy öntözött víz nehezen jut le a növények gyökérzónájába. Leginkább újépítésű házaknál van értelme ilyenben gondolkodni, hogy később ne kelljen az egész kertet felásni.

Természetesen a felszín alatti tartályok telepítése is földmunkával jár, ezért adott esetben szükség lehet a meglévő növények áttelepítésére, újrafüvesítésre, amit mindenképp mérlegelni kell a döntéskor. De maga a telepítés 1-2 nap alatt kész, az üzemben tartás pedig egyszerű, hiszen rendkívül strapabíró, hosszú életű anyagból készülnek ezek a rendszerek. Az áruk azonban jóval magasabb, mint a felszíni tartályoknak, hiszen itt az anyagköltségen túl munkadíjjal is számolni kell. De egy nagyobb kertnél, különösen, ha zöldséget, gyümölcsöt is termesztesz, vagyis fontos a rendszeres locsolás, néhány éven belül megtérül ez a befektetés.