A kemény vízben lévő ásványokból kialakuló vízkő nem csupán a foltos poharak miatt jelent bosszúságot, de a háztartási berendezéseket és csapokat is tönkreteheti. Szerencsére azonban ez könnyen megelőzhető: otthoni vízlágyító berendezésekkel.

A vízlágyítás talán az egyik legelterjedtebb vízkezelési és víztisztítási mód Magyarországon. Erre azért van szükség, mert vizeink többsége felszín alatti, és a kőzeteken átszivárgó vízbe sok kálcium és magnézium oldódik. Ezek okozzák a víz keménységét. Az oldott fémsók kiválnak a vízből, és megindul a vízkőképződés a csőrendszerekben, háztartási gépek, berendezések belsejében. Ennek következtében élettartamuk csökken, hatásuk romlik.

Vízlágyítási feladatokra különböző típusú vízlágyító berendezések léteznek, amelyek a víz keménységét okozó kalcium és magnézium ionokat eltávolítják, pontosabban lecserélik vízkeménységet nem okozó nátrium ionokra. Így jön létre a lágyvíz, amely nem tévesztendő össze a sótalan vízzel! A víz agresszivitása ugyanis csak akkor jelentkezik, amikor a víz sóháztartása megbomlik, az egyes vagy akár az összes ásványi sót kivonják a vízből anélkül, hogy azokat más ionokkal pótolnák.

Nem mindegy az sem, hogy vízlágyító vagy vízkőlerakódás-gátló berendezésért megyünk a boltba. Mindkettőnek megvan a maga szerepe. Az utóbbiak konkrétan nem lágyítanak, amennyiben nem vonják ki a vízből a kálcium-magnézium ionokat. A vízkő lerakódását elektromos, mágneses vagy a vegyszeres szisztémával akadályozzák.

A vízlágyító kiválasztásánál fontos figyelembe venni néhány paramétert, mint például:lágyítani kívánt víz térfogatárama; lágyítani kívánt víz mennyisége; a vízlágyító regenerálásai közti szükséges idő; víz keménysége

A lerakódásgátló eljárást és a vízlágyítást több módszerrel is el lehet végezni

Az ioncserélő vízlágyításkor
egy műgyanta töltetet vagy esetleg természetes zeolit töltetet használatos az ioncserélésre. A kemény víz átáramlik a vízlágyító berendezés tartályában található ioncserélő gyantán, ahol ioncserével megtörténik a vízlágyítás. Ez az ioncserélő gyanta a keménységet okozó kalcium és magnézium ionokat lecseréli keménységet nem okozó nátrium ionokra. Miután az ioncserélő töltet telitődik kálcium-magnézium ionokkal, vagyis kimerült, akkor a vízlágyító regenerálására van szükség. A regenerálás nagy tisztaságú sótablettával történik úgy, hogy miközben az oldott só érintkezik az ioncserélő töltet felületével, az felveszi a már említett nátrium, vagy akár kálium ionokat és közben “ledobja” magárol a kálcium-magnézium ionokat, ami azután a vízlágyító berendezésből kikerül a szennyvíz lefolyóba.

A vegyszeres lerakódásgátló
esetében az alkalmazott vegyszer általában egy foszfát alapú vegyszer (pl. polifoszfát), ami burkot képez a kálcium-magnézium ionok köré, így nem engedi lerakódni azokat, vagyis nem enged vízkövesedést okozni. Az alkalmazásnál azt kell figyelembe venni, hogy amikor a víz a csőrendszerből, berendezésből kikerülve elpárolog, akkor a vízkövesedés itt is kialakul.

Az elektromos lerakódásgátló
olyan berendezés, melyet a vízvezetékre kell felszerelni, majd a készülék elektromos impulzusokkal a kálcium-magnézium ionokat összetörve, bizonyos feltételek mellett nem engedi a vízkövesedést kialakulni. Igaz, ez nem egy vízlágyító, de alkalmas kisebb applikációkra és főleg ott, ahol folyamatos víztérfogatáram van. Vagy ahol csak azt szeretnénk elérni, hogy a csőhálózatban ne alakuljon ki lerakódás. Ebben az esetben azt kell figyelembe venni, hogy mivel a kálcium-magnéziumot nem távolítottuk el a vízből, vagyis nem lágyítottunk, ezért pangó ágakban, álló vízben, a berendezéstől messze, valamint a vízmelegítés és/vagy nyomásesés következtében ennek ellenére kialakul a vízkövesedés és lerakódás. Például a csapból kifolyó víz nyomása hírtelen lecsökken, így a szaniter szerelvényeken, csempén, zuhanykabin falán, stb. a vízkő kialakul. Háztartásokban gyakran meleg vizet használunk ami tovább gyorsítja a vízkő kialakulását. Használatát háztartásokban nem ajánljuk.

A mágneses lerakódásgátló
működésében az előbbiekhez hasonló berendezés. Annyiban különbözik csak, hogy itt a mágneses térrel a kálcium-magnézium ionokat polarizáljuk úgy, hogy azok ne tudjanak a csőhálózat falára könnyen feltapadni és vízkövesedést okozni.

Milyen szempontokat mérlegeljünk vízlágyító készülék vásárlása előtt?

Az első lépésben határozzuk meg a vízlágyító csatlakozását!
A háztartási vízlágyító berendezések vezérlő fejének csatlakozása ¾” vagy 1”. Gyakori hiba, hogy a vevő azonnal a ¾”-os csatlakozású vízlágyítót választja, abból indul ki, hogy a lakásban lévő csővezetékek mérete ½” vagy ¾”, így biztosan elég lesz ¾”-os csatlakozású vízlágyító. A vízlágyítókban található tárcsák vagy dugattyúk a bejövő csőcsatlakozás keresztmetszetét tovább szűkítik annak érdekében, hogy a vízlágyító automatikus tisztításához különböző irányokba tudják terelni a vizet. Ökölszabályként javasoljuk, hogy amennyiben fejzuhany vagy két fürdőszoba, vagy legalább 5 csapolási pont van otthon, illetve a víznyomás stabilan nem éri el a 3 bart, akkor az 1″-os csatlakozású vízlágyító az alkalmas. Ellenkező esetben jó lesz a  ¾”-os is.

Második lépés válasszuk ki a vízlágyító optimális méretét gyantatöltet alapján az alábbi táblázatból!
A táblázatban található értékektől mindkét irányban eltérhetünk, amennyiben helyigény vagy egyéb műszaki körülmény indokolja, de általánosságban kijelenthető, hogy minél nagyobb kapacitású a vízlágyító annál ritkábban fog regenerálni, annál takarékosabb lesz a készülék víz és sófogyasztása. Számos gyártó úgy próbál a piacon érvényesülni, hogy kis helyigénnyel, kevesebb gyantatöltettel eladhatóbb, olcsóbb lesz a készülék. Igaz vannak olyan nyugat-európai országok, ahol lényegesen lágyabb vizek találhatók, mint hazánkban, így műszakilag is indokolt lehet a kevesebb gyantamennyiség. A nyugat európai gyártók nem kifejezetten a kemény, magyar vizekhez szükséges magasabb gyantamennyiségre méretezi a készülékeit. Javasoljuk, hogy a táblázat ajánlott értékeinél kisebb gyantatöltettel ne vásároljanak vízlágyítót. A piacon található legkisebb és legnagyobb gyanta kapacitás közt max. 10% különbség van, ezért a gyantamennyiség alapján történő vízlágyító összehasonlítás kellően objektívnek tekinthető.

Harmadikként válaszoljuk meg a kérdést: BlueSoft vagy RainWater vízlágyító!
A BlueSoft vízlágyítók 12 éve jelentek meg a magyar piacon mi. A rendkívül megbízható működésének köszönhetően hazánk egyik, ha nem a legkeresettebb márkája lett. A BlueSoft vízlágyítók alaptartozéka a by-pass, azaz egy megkerülő szerelvényblokk, mely segítségével könnyen kiszakaszolható, csatlakoztatható a vízlágyító a vízhálózathoz, illetve a vízlágyító által szolgáltatott vízkeménység is beállítható.  További előnye, hogy különböző kabinetben kerülnek összeszerelésre, így a vásárló többféle design közül választhat.

A másik lehetőség, a RainWater valójában az előbbi továbbgondolt változata. Megjelenésében megfelel a 21. század követelményének. A vízlágyító beépített by-pass csatlakozója tovább lett fejlesztve, melynek köszönhetően kisebb helyigénnyel, könnyebben csatlakoztatható a vízhálózathoz. A by-pass szelep kapott egy 90 fokos könyököt így akár teljesen a fal mellé állítható. Összehasonlítva a BlueSoft berendezés by-pass szelepével kb. 20 cm-rel  kisebb helyigénnyel installálható a RainWater vízlágyító. A beépített by-pass mellett egy külön keménységbeállító szeleppel rendelkezik, így könnyebben, pontosabban pozícionálható a kívánt vízkeménység.

A RainWater berendezés vezérlő szelepe még takarékosabb víz és sófogyasztást eredményez. Közepesen kemény víz esetén négy tagú család átlagos vízfogyasztásával számolva kb. 2-3 év alatt a takarékos sófogyasztásának köszönhetően megtakaríthatjuk a BlueSoft és a RainWater közötti árkülönbséget. A RainWater vízlágyítók a regenerálás ideje alatt is teljes térfogatáramban képesek a vízszolgáltatásra, míg a BlueSoft vízlágyítók csak a megkerülőn keresztül, részáramban voltak képesek a regnerálás ideje alatt vizet szolgáltatni. A RainWater vízlágyítók magyar nyelvű menüvel és informatív kijelzővel rendelkeznek.

A RainWater Plus sorozat már gyantaágy fertőtlenítő funkcióval is el van látva, ami azt jelenti, hogy regenerálások alkalmával a sótablettából (NaCl) nemcsak a Na+ dolgozza fel, hanem a Cl- felhasználásával minden egyes regenerálás alkalmával lefertőtleníti a gyantaágyat. Egy csőtörés esetén ez a védelem azonnal kifizetődik. Nem is beszélve a cseppmentes poharakról, tisztább ruhákról, a zamatosabb ételekről és italokról, a takarékosabban és tartósabban üzemelő háztartási gépekről, a vízvezetékekről, csaptelepekről és egyéb szerelvényekről.