Az Építem az otthonom 2022 konferencián hangzott el az egészséges és tudatos építkezésről, azaz a well-buildingről szóló ismertető Kurucz Regina okl. építészmérnök, épületenergetikai szakmérnök, Magyarország első WELL Faculty oktatójának előadásában.

Az „egészséges” épületek víziója

A korszellemet érzékelve és magáévá téve az építési szektor maga is ambicionálja a „háromszoros” fenntarthatóságot: gyakorlataiban egyaránt törekszik nemcsak gazdasági, de környezeti és társadalmi értelemben is felelős és jövőképes alkotásokat hozni létre. Nem is csoda, hogy az építési folyamat mindegyik pontján az ember a mérték. Ahhoz pedig, hogy házaink az egészséges létezés komfortzónái lehessenek, a tudatos építkezés és a környezetbarát ház új szintre emelendő:

a jól-léti (well-being) elvárásaink egyik alappillére a jól-építettség (well-building) kell legyen.

Jó beltéri atmoszféra: fél egészség

Mindenkori egészségi állapotunkat genetikánkon, szűrővizsgálati előrelátásunk praxisán és a lehető egészséges életmód hatótényezőin túl bizony a képzeltnél is nagyobb arányban a fizikai és társadalmi környezetünk határozza meg. Nemcsak szubjektív megélésről van szó vagy a változó közérzeti faktorról. Míg felmenőink még sokszorta több időt töltöttek házon kívül, úton és szabad ég alatt, napjaink nemzedékei urbanizált környezetben életideje javarészét már zárt terekben, épületekben tölti (a home office-hullám csak megpecsételte ezt a tendenciát). Ez az alapkörülmény természetszerűen értékeli fel a bennünket körülvevő dolgozó- és lakótér minőségét. Az egészség WHO-definíciójából kiindulva ugyanis csak egy fizikai és mentális jól-lét talaján teljesedhetünk ki a társadalmi jól-létben, azaz közösségeinkben.

A munka nyomaszthat, a munkakörnyezetre ne legyen panasz!

Nem egyszerűen környezettudatos ház

Mindennek felismerése mondatja a well-building irányzattal, hogy

épületeinkben mindinkább az egészségünkre nézve kedvező környezeté kell legyen az elsőbbség.

Ez a tapasztalatok szerint a meg nem rontott Természet meghívását jelenti otthonunkba, minthogy szervezetünk a szabadban képes istenigazában feltöltődni. Ösztönösen a természeti közeg megszokott egészségesség-jeleit keresnénk formákban, neszekben, légkörben és önmagában a beltéri növénynevelés a Természetet igyekezne rekonstruálni, azt próbálná mimetikusan közelhozni a falakon belül. Ennek jegyében, mérnök- és orvosszakemberek együttműködésével született meg a – negyedévente felülvizsgált és megújuló – WELL-building nemzetközi épületminősítési sztenderd, amely voltaképpen továbbfejleszti és magasabb szintre emeli a már létező ökológiai szempontú protokollokat. A 2014 óta születő minősítések során egy holisztikus szemléletű keretrendszerben 10 témakörben vizsgálják az adott épület fizikai adottságainak és gépészeti megoldásainak hatását a benne megfordulók egészségére. A megszülető tanúsítvány aztán 5 minőségi kategóriában (levegő- és vízminőség, akusztika, hőkomfort és megvilágítás) mennyiségi skálákkal és mérőszámokkal értékeli épületünket. Minthogy küszöbön a családi házas verzió bemutatása, ha például a Zöld Otthon Program résztvevői vagyunk, mindjárt érdemes lehet kigazdálkodni egy WELL-vizsgálatot is.

Ne csak ránézésre legyen ideális!

Hogy valóban tiszta vizet önthessünk a pohárba

Míg mára már a hőtechnika, a hang- és zajhatások területe és a (környezetvédelmi terméknyilatkozatokban tükröződő) egészséges anyaghasználat inkább kényelemszempontú változók, az ivóvíz, a levegő és a világosság minden épület alapfelszereltségét jelentik. Vízszolgáltatónk például ökölszabály szerint a bejövő központi mérőberendezésig felel a vízminőségért, azon túl a tulajdonos illetve az üzemeltető gondja. (Idén kezdett el ketyegni egy 15 éves EU-s haladék annak bevezetésére, hogy a víz minősége a csapoknál legyen mérendő.) A Nemzeti Népegészségügyi Központ vizsgálataiból tudható, hogy az 1970-es évek előtti építéseknél használt régi ólomcsövek csak Budapesten közel 600 ezer embert érintően szennyezik potenciálisan a háztartásban felhasznált vizeket. Akiknél nincs kilátás az érintett szakaszok eltávolítására, korszerűsítő cseréjére, víztisztító kisberendezéseket keresnek. Ezek nagyrészt importáruk, és mint ilyeneknek a beállításai és kockázatai szintén a hazai feltételekhez igazítottan lennének felmérendők szakemberek által.

Vízminőségben nem alkuszunk!

Levegőt! De jót!

Korábban a házakban még úgy-ahogy a légtömörség-mérés volt bevett eljárás. Ugyanakkor általában a levegőminőség kérdése a leginkább átment már a köztudatba. A well-building újfajta szenzoros mérései nyomán azonban egyre több épületben lesznek tökéletesítve a fűtési rendszerek és egyéb légtechnikai megoldások (füstkivezetések nyomvonalai, detektorok, UV- és szénszűrők felszerelése). Az egyre légzáróbbra épülő házaknál újabban magas beltéri szállópor-koncentrációt vettek észre – amit irodaépületek már del is kezdtek többméteres felszíni szennyfogóval („lábtörlő”) vagy egy forgóajtó szélfogó hatásával kezdhettek orvosolni. Emellett tisztítószereink, hajlakkunk vagy rovarirtóink is makacsabbul jelen maradnak a légterünkben. A természetes szellőztetést azonban ma már mérlegelések, jóformán költség–haszon elemzések előzik meg a kültéri szennyezők ismeretében. Ebben ma már támaszkodhatunk a lakóhelyhez legközelebbi levegőminőségmérő állomások (OLM) adataira, vagy ablakra telepíthető mérőkre, melyek a megfelelő határérték ismeretében „nyilatkoznak” a viszonyokról.

Sokrétű levegőkontroll

Színképelemzés egy szembarátabb lakókörnyezetért

Szintén előremutató beidegződésünk energiatakarékos megoldások választása, például lámpatesteinknek költséghatékonyabb LED-es izzókra cserélése. A well-building messze túltekint ezen. A fényforrások immár az emberi szem természetes látási módjához és alkalmazkodóképességéhez kötődően is minősíthetők. Hiszen a nagy fénybeli kontrasztok áthidalását vagy a nappali–éjszakai „üzemmódjaink” eltolódásának lámpás kompenzálását látószervünk ugyan automatikusan végzi és (kortól függően) engedelmesen tűri, ez mégis számottevő megterhelést jelent szervezetünknek. Manapság, amikor fontos szempont lett az alvásminőség javítása, a világítástechnikai tervezés is zárkózik fel a fejlettebb igényekhez. Figyelembe veszi a beltérbe jutó természetes fény szintjét és a mesterséges fények beépítésekor eleve differenciál általános, hangulat- és munkatér-megvilágítások között. Figyelembe veszi a világos falak által keltett visszatükröződő fényhatásokat is, próbál kiegyensúlyozottabb átmenetek teremteni az otthon fényviszonyaiban, ügyel a káprázás- és villódzáscsökkentésre, ahogy mintákkal és anyagokkal is erősíteni próbálja a nappali fény érvényesülését.

A non plus ultra pedig az emberközpontú cirkadián világítás. Ez a napszakokhoz igazodó és az érintett lakók egyéni bioritmusához programozható megvilágítási rendszert jelent, amely a nap beosztásától függően szabályozza a megfelelő fénykibocsátást és a megfelelő színhőmérsékleteket.

Optimalizált fényfürdő

A jövő megjött

A well-building szemléletét legjobban a szenzorok, mérőműszerek, okoseszközök technológiai robbanása támogatja, amely mentén 5–10 éven belül már „Big Data” felhalmozódása várható épületfizikai ismereteink széles spektrumában. A globális klímastratégiákhoz hasonlóan a legkisebb kibocsátók, az egyes épületek is ellenőrizhető vállalásokat tehetnek majd, ami csak még inkább helyzetbe hozza majd nemcsak a „zöld technológiában” élenjáró szereplőket, de az „egészségügyi terméknyilatkozatok” műfaja és a WELL „egészséges épület”-minősítései sem lesznek megkerülhetők