Skip to main content
dummy 4 perc
Szerk./Építőpont

Csobogó kertek

hirdetés

Víz nélkül nincs kert. Mindenekelőtt élteti a növényeinket, ugyanakkor nagyszerű emocionális élmények forrása a számunkra. A takarékos és hatékony felhasználásának, a kert varázslatosságát fokozó szerepének képeit felvillantó kaleidoszkópot Hullár Norbert kertépítő szakmérnök,  a Gyermelyi Kertépítő Kft. ügyvezetőjének segítségével tekergetjük, miközben olyan információkról is szót ejtünk, amelyekről a laikus kertészkedők talán még nem is hallottak.

„A családi házak tulajdonosainak azt javaslom, hogy a víz kerti alkalmazásának a tervezésekor két alapvető kérdést már az elején tisztázzanak.” – mondja Hullár Norbert.

Mit akarok vele, és honnan nyerem?  

Egyaránt szolgálhat öntözésre, medencés lubickolásra, zuhanyzós felfrissülésre, jakuzzis ellazulásra, és nyújthat esztétikai, érzéki örömöket a látványával, a mozgásával, az illatával és a hangjával. Sok csatornán szólít meg minket. Nyerhetjük közvetlenül az égből, vízvezetékrendszerről, de – a takarékosabbak és a környezettudatosabbak – az otthoni víztározóikból, saját kútjukból.

Ha a csapból folyik

és locsolásra szánjuk – tudniillik az ivóvízzel történő öntözés egyelőre sajnos még elterjedt gyakorlat -, célszerű kintre egy almérő órát felszerelni. Az általa jelzett mennyiség után, lévén azzal nem terheltük a rendszert, nem kell csatornadíjat fizetni. A nagyjából 100 ezer forintos beruházás a megtakarításból hamar megtérül.

Lehet saját kutunk is!

Csak az a kérdés, hogy megéri-e. Bár az erre szakosodott cégek még hegyes vidékek sziklás rétegein keresztül, akár 100 méteres mélységből is képesek felhozni az éltető nedűt, számoljunk vele, hogy manapság kb. 20 000 forintot kérnek egy méterért. Bizonyos telkeken tehát milliós nagyságrendre is rúghatnak a költségek. Viszont ha már 8-10 méteren megleljük, akkor egy természetes és takarékos megoldást nyerünk, hiszen a kútvíz a háztartásban is használható pl. a wc-k öblítéséhez. Egyszerűbb kutakat ráadásul csak a település jegyzőjénél kell bejelentenünk, ellenben a geológiai szempontból problémásabb szituációkkal, amikor viszont már a vízügyi hatóságokhoz vagyunk kénytelenek az engedélyeztetésért folyamodni, persze szabott díjak fejében. Ha már működik a kút, de kisebb hozamú, azaz nem képes folyamatosan ellátni a kiépített öntözőrendszerünket, akkor egy víztározó építésével gondoskodhatunk a pufferelésről.

Időzíteni az esőt   

Amikor egy-egy aszályosabb hónap után végre kövér cseppek hullanak a kertünket táplálni, arra gondolunk, milyen jó lenne valahogy befolyásolni az időjárást. Bár ez vágyálom, esővizet akkor is kaphatnak a növényeink, ha egy felső sincs az égen. Csak a megfelelő időben össze kell gyűjteni. Erre valók a ciszternák. Egy 800-1000 m2-es kerthez, amit csak hetente egyszer-kétszer locsolunk, már megteszi egy 4-5 m3-es is. De ha öntözőrendszerünk van egy nagyobb területen, és gyakrabban adunk vizet a gyepnek vagy a konyhakertnek, akkor bizony már 20 m3-re lesz szükségünk. Pár esős nap alatt megtelik a tetőről az ereszcsatornánkon keresztül áramló vízzel. „Én általában a műanyagból előregyártott típust szoktam ajánlani. Betonozás nincs, tökéletes szigetelés viszont van. Igen gyorsan kivitelezhető. Amennyiben zsalukőből építik, a szerkezet természetes mozgásából adódó repedéseken keresztüli elszivárgást a belülről felvitt műanyag réteggel, hegesztett PVC fóliával lehet megakadályozni.”

A csapadék tárolása nem csak gazdaságossági és környezetvédelmi szempontok miatt hasznos. A növények is jobban szeretik: mert lágy víz.

Csobbanjunk!

„Ha már a megmártózásról, felfrissülésről van szó, a magam részéről az egyre népszerűbb, a természeti környezetbe szervesen simuló fürdőtavakra szeretném felhívni a figyelmet. Ezeknek a medre tökéletesen vízzáró fóliaburkolatot kap. A mélyebb úszórészt középen elkülönítjük, és egy sekélyebb, természetes hatást keltő regenerációs zónával vesszük körül. Ezek növényzetet is fogadhatnak. A víz minőségéről biológiai szűrőrendszer és áramoltató gondoskodik. A fürdőtavat már 5*5 méteren meg lehet valósítani. Azon túl, hogy a valódi tavak organikus látványa tárul a szemünk elé, a vegyszermentes és lágy vízben kellemesebb, simogatóbb érzés fürdőzni, mint a medencék kezelt közegében. Nem beszélve arról, hogy a téli, kemény fagyok idején saját korcsolyapályánk lesz.”

Az összetetteb építészeti-gépészeti struktúrákként azonosítható úszómedencék világába most nem kalandozunk el, csupán a partjukat érintő esztétikai és biztonsági szempontokra hívjuk fel a figyelmet. A part kialakításánál törekedjünk arra, hogy a felület vizuálisan harmonizáljon a kert többi részével, ne zárjon ki, hanem képezzen stílusos átmenetet a vízfelület és a környezete között. A Kaiserstein díszburkolatokkal pl. az említett cél tetszetősen ráadásul praktikusan megvalósítható, amennyiben a lapok elemek csúszásbiztosak, víztaszítóak és bírják a fagyot. Ezeket lehet alkalmazni a kerti tavaknál is: a  peremre történő ragasztással szegő fedlapként funkcionálnak.

Ha nem gondolkodunk ilyen nagy léptékű beruházásokban, kisebb dísz kőmedencéket állíthatunk fel. Ezek oldalán is változatos színekben és formában alakítható ki tetszetős burkolat. Kellemes látványelemek, amolyan imitációk a kisebb dézsatavak. Egy kertben akár több is. Lehetőleg kreatív, kvázi véletlenszerű elhelyezéssel.

Gyönyörködtető vízjátékok!

Az álló vízfelület fenséges nyugalmával kápráztat el. A víz azonban a mozgás, az állandó változás metaforája is. Ez a sajátossága jeleníthető meg forrás, vízesés, patak, csobogó, vízlépcső, szökőkút, vízfal és még számos változat formájában. Mivel egyszerű műszaki hátterüket egy vízzáró fóliával bélelt zárt rendszerben dolgozó keringető adja, csak a fantáziánkon múlik, honnan bukkan elő a víz, milyen alakban hull alá, vagy halad tova lágy csobogásával. Kitérve a víz és a kő szimbolikus kapcsolatára, emlékeztetünk arra, hogy az adott elementum talapzatának, felületének, esetleg egy csobogó medrének kialakításához érdemes a megfelelő alakú, textúrájú, árnyalatú térkövet, kerti lapot, falazóelemet vagy kerítéskövet használni, hiszen az antik hangulatától a letisztult, modern stílusig sokféle hatás megjeleníthető általuk.

Locsolunk vagy öntözünk? 

Bár a jelentésekben szinte nem érzékelünk eltérést, a modern kertészet egyértelműen öntözés- technikáról beszél, és olyan automata rendszereket ajánl, amelyek takarékosak, nem munkaigényesek, és még nyaralni is elengedik a gazdát, hiszen a távollétében sem hagyják kiszáradni, kiégni a gyepet vagy a konyhakert növényeit. Egy átlagos családi ház esetében egy rendszerről történik az öntözés. A fű esetében szórófejes terítést, konyhakertnél, virágágyásoknál pedig csepegtető módszert alkalmaznak. „Ez biológiai szempontból is jobb, mint a hagyományos locsolás vagy a szórófejes technika, mert ha nem öntözöm a lombfelületet, nem kedvezek a gombának. Továbbá az sem fordul elő, hogy a terebélyesebb példányok kitakarják a kisebb társaikat, tehát azok is vízhez jutnak.” Aki nem akarja látni a kertet behálózó csőrendszert, a föld alá is süllyesztheti. Ilyenkor persze érdemes az elhelyezését a növények telepítése előtt megtervezni. Természetesen ezt követően is vannak diszkrét megoldások: pl. mulccsal lehet eltakarni a csöveket.

„A növények vízellátásával kapcsolatban az a kertészmérnöki tanácsom – a laikus közvélekedéssel szemben -, hogy ritkábban öntözzünk és nagyobb mennyiségben. A sűrűbben adagolt, de kisebb mennyiségű víz ugyanis csak a legfelsőbb talajréteget tartja nedvesen. A növény gyökerei tehát oda törekszenek az éltető vízért. Éppen azért kell mélyebben beáztatni a földet, hogy a gyökerek az alsóbb régiókban erősödjenek, terjedjenek. Így több tápanyagot tudnak felszívni, erősebbé, aszálytűrőbbé teszik a növényt. Lehetőleg hajnalban öntözzünk! Ebben a napszakban a legkisebb a párolgás és a vízveszteség. Nem ajánlott az éjjeli locsolás, mert ún. vizesdunsztba burkolja a növényt, könnyebben támadnak a gombák.”

Ez utóbbi példát összegzésként citáltam, érzékeltetendő, hogy bár néha kárunkra is lehet, tudatos felhasználással, tervezéssel, empátiával, meg persze egy kis munkával mennyire szerves, gyönyörködtető, élvezetet adó, megnyugtató, egyben serkentő eleme lehet a kertünknek a harmadik őselem: a víz.”

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Legolvasottabb cikkek