Skip to main content

Milyen festéket vegyek a falra?

A „milyen festéket vegyek a falra?”, „melyik a legjobb falfesték a homlokzatra?” kérdésekre nem kapunk helyes választ csupán a hirtelen jött falfestés ötletekből: a fizika tudományának segítségével komoly mérlegelést igényel. Ha tartós felületet szeretnénk kialakítani – alatta hosszú távon is jól működő szigeteléssel -, akkor számolni kell a HBW értékkel.

De mi is az a HBW érték?

Hogy melyik a legjobb falfesték, az a német szakirodalomban használt „Hellbezugswert”, magyarul „világossági érték”, ismertebb nevén a „HBW érték” függvénye is. Ez az elméletileg 0-tól 100-ig terjedő szám egy felületről – például egy homlokzatról – a színkép látható tartományában visszavert fény százalékos arányát jelzi. Ebből következően minél kisebb az adott érték, annál több fényt nyel el a kérdéses szín, azaz annál sötétebb a felület, és minél nagyobb a szám, annál világosabb az árnyalat. Elméletileg ebből következik, hogy ha a HBW 0%, akkor teljesen sötét, minden látható fényt elnyelő a felület, míg a 100%-nálminden látható fényt visszaver.

A HBW érték hatása a homlokzat felmelegedésére

Hogy milyen festéket vegyek a falra, annak eldöntésében szerepet kell játszania a felkerülő anyag fényelnyelő vagy fényvisszaverő képessége, mert a látványon kívül a felület hőelnyelését is befolyásolja: minél kevesebb fényt ver vissza a felület, annál sötétebbnek látjuk, és a napsugárzás hatására annál jobban felmelegszik. Ezt a hatást a felület struktúrája is felerősíti: minél erősebben strukturált a színezővakolat, annál jobban melegszik, mivel az egyszer már visszavert fénysugarak elnyelődhetnek a struktúra belsejében. (A színképben a látható fény tartományán kívül eső sugarak is közvetítenek hőt, így elsősorban az infravörös sugárzás. A felület látható színe azonban ezt közvetlenül nem befolyásolja.)

Hagyományos, vakolt homlokzat

esetében a színezővakolat a napsugárzásból nyert hőt folyamatosan képes leadni a roppant hőkapacitással bíró falazatnak. Ezért a sötét színek használata hagyományos homlokzaton jellemzően nem okozza a színezővakolat-réteg veszélyes felmelegedését.

Homlokzati hőszigetelő rendszeren 

azonban a színezővakolat pusztán a tapaszrétegnek képes átadni a hőenergiát, amely mindössze néhány mm vastagságú. A tapaszréteg alatt elhelyezkedő hőszigetelő táblák – a nevükben is deklarált jellegüknél fogva – nagyon lassan veszik fel a hőt, így a sötét színezővakolat és a tapaszréteg tűző napsugárzás hatására rendkívüli mértékben, akár 70 °C fölé is felmelegedhet, ami jelentős alakváltozást  is okoz. Szélsőséges esetben még az is előfordulhat, hogy a polisztirol táblák olyannyira felmelegszenek, hogy a hőtágulás hatására alakváltozásuk megrepeszti a homlokzat külső rétegét. Ez az úgynevezett matrac effektus, ami ellen a táblák megfelelő ragasztásával és gondos dübelezésével védekezhetünk.

A napközben felvett hőenergiát a homlokzat normál esetben az esti és éjszakai órákban, fokozatosan adja le. Azonban a napsugárzásnak közvetlenül kitett felületek az időjárás egyéb viszontagságainak is ki vannak téve, így például a csapadéknak. Tehát a nyári napokon akár 70 °C fölötti hőmérsékletig is felforrósodó, vékony bevonatot egy gyors lehűléssel érkező, hideg zápor percek alatt akár 50-60 °C fokkal is lehűtheti. A forróságban kitágult színezővakolat és a tapaszréteg így néhány percen belül visszanyeri eredeti alakját. Ez a mozgás valószínűsíthetően rövid időn belül repedéseket okoz a bevonaton. Ebből következően a színválasztás, azaz a HBW érték tudatos figyelembevétele nemcsak a homlokzat esztétikáját befolyásolja, hanem – helytelenül megválasztva – szemmel látható mechanikai károsodáshoz is vezethet. A néha csupán lélektanilag inspirált falfestés ötletek mellett Ezen tények ismerete felkeltheti a tulajdonosban az állagmegőrző óvatosságot, és mindannyiunkban fontos szerepet játszhat abban: milyen festéket vegyek a falra?

A legjobb falfesték az ideális HBW értékű

A magyar építőanyaggyártók valamennyi jelentős képviselője a Magyar Építőkémia és Vakolat Szövetség (MÉVSZ). Hivatalosan közzétett irányelve abevonatréteggel ellátott, többrétetű, ragasztott táblás homlokzati hőszigetelő rendszerek(ETICS-THR) kialakítása és a végső felületképzés, valamint színezés tekintetében a HBW értékre vonatkozóan a következő: a HBW értéknek mindenképpen magasabbnak kell lennie 25%-nál, és lehetőleg érje el a 30%-ot.

Hogyan fessünk falat, azaz lehet valamivel sötétebb?

Ha mégis ragaszkodunk az alacsony HBW értékhez, mert a falfestés ötletek tanulmányozása során a sötétebb színek tapadtak meg bennünk, az alábbi trükkök ajánlottak a hőszigetelő rendszerünk megvédésre és persze a színezőréteg repedéseinek megelőzésére.

Elsősorban próbáljuk meg az alacsony HBW értékű színt csak korlátozottan használni. Díszítő jelleggel, a homlokzaton betétként vagy a homlokzat egy részét kiemelő csíkban alkalmazva. A magasabb HBW értékű színnel vagy színekkel körülvett részek a sötétebb homlokzati szakasz károsodásának veszélyét is csökkentik.

Sokat segíthet a színezővakolat alatti tapaszréteg megerősítése, mind vastagságát, mind anyagát, mind kialakítását tekintve. Könnyű belátni, hogy minél vastagabb hőszigetelő rendszerragasztó réteggel vonják be a hőszigetelő táblákat, annál nagyobb hőtároló tömegen oszlik majd meg a napsugárzás okozta hőterhelés.

Emellett ajánlott legerősebb rendszerragasztó, az akár vandálbiztos homlokzatok kialakítására is alkalmas Klebespachtel használata. Különösen veszélyeztetett felületeket hálózzunk duplán, így a kétszeresen megerősített, vastagabb és erősebb anyagból készült tapaszréteggel a lehető legjobban megtámogathatjuk színezővakolatunkat.

Igyekezzünk az alacsony HBW értékű színeket az időjárásnak kevésbé kitett homlokzati részen, például egy erkély által védett részen használni, vagy ha lehetőség van rá, árnyékoljuk le egy előtetővel, ami a közvetlen napsugárzástól és a csapadéktól is megvédheti. A helyszíni sajátosságok ismeretében válasszunk az uralkodó széljárásnak nem kitett falszakaszt.

Hatékonyabban védekezhetünk, ha kombináljuk a fentieket – bár a legjobb megoldás természetesen az, ha hőszigetelő rendszerre csak az ajánlásoknak megfelelő HBW értékű színezővakolatot választunk.

 

Méhecskehotel saját kezűleg

Az MME szerint ez a természetvédelmi eszköz már kora tavasztól segítheti a szelíd beporzók szaporodását, ezért azt februári kerti teendők során érdemes elkészíteni és kihelyezni.

A házi méhek faodvakat, kaptárakat igénylő több tízezres kolóniáival ellentétben a magányos fajok ujjnyinál vékonyabb járatok védelmére bízzák utódaikat. Ezekbe a nőstény méhek nektárt és virágport, a darazsak megbénított ízeltlábúakat halmoznak fel, erre petéznek, majd a bölcsőket sárdugóval zárják le.

A kikelő lárva a táplálék elfogyasztását követően bebábozódik, végül a kikelő kifejlett rovar átrágja magát a sárdugón, és megkezdi néhány hetes felnőtt életét. Ilyen bölcsőkamra biztosítható számukra az erkélyre, ablakpárkányra, virágos balkonládák mellé is kihelyezhető méhecskehotellel. Ez lehet például egy 10-4 milliméter átmérőjű furatokkal lyuggatott tűzifa kugli, de építhető szekrényes méhecskehotel is.

A hasznos beporzók

A magányosméh-fajok számos képviselője szőrös, ez a bunda szigeteli is őket, így már a tél végi, kora tavaszi első napsütéses napokon is aktívak tudnak lenni.

Ezért a méhecskehoteleket február második felében, március elején érdemes kirakni esőtől védett helyre

(eresz alja, ablak- és erkélybeugró, tornác), keleti-déli tájolással, hogy közvetlen napsütés is érje.
A természetvédők szerint a méhecskehotelek, amelyek akár óvodai foglalkozás, iskolai óra, szakkör keretében is elkészíthetőek, márciustól május végéig, június közepéig a legforgalmasabbak. A rovarok jövés-menését akár centiméternyi távolságról is megfigyelhetik az állatbarátok.

Magányos méh /Fotó Orbán Zoltán MME

Kell takarítani, évente cserélni a méhecskehoteleket?

Ez alapvetően nem szükséges, mivel a rovarok évről évre kitakarítják, tatarozzák a bölcsőjáratokat, ráadásul több száz vagy akár több ezer 2–10 mm-es furat kitakarítása technikailag is közel kivitelezhetetlen. Arról nem is beszélve, hogy ilyenkor óhatatlanul a pusztulását okozhatnánk a járatokban megbúvó, telelő rovaroknak, pókoknak.

Kell szakértelem a méhecskehotelek elkészítéséhez?

Nem! Csak némi faanyag, 10, 8, 6, 4, és 2 mm vastag (ezek közül legtöbb lakója a 8-10 mm-es furatoknak van), fa vagy fém megmunkálására alkalmas fúrószár, valamint akkus vagy vezetékes elektromos fúrógép (esetleg különböző vastagságú nádszálak). Ha mindez a rendelkezésünkre áll, fél-egy óra alatt százas nagyságrendben készíthetünk méhecskehotel lakóbölcsőket a DIY keretében is.

Tűzifa kugliba

10-20 cm átmérőjű tűzifa kuglikba akár több tucatnyi költőüregből álló méhecskehotel készíthető a beporzók számára, ha 2-4-6-8-10 mm átmérőjű fúrókkal sűrűn átlyuggatjuk fúrószár mélységű lyukakkal. Általában a rönkök hossztengelyével párhuzamosan, tehát a keresztvágási felületbe fúrunk, de állított rönk oldalába, sugárirányban is fúrhatunk.

A vízszintes fúrás legfontosabb gyakorlati haszna (a kényelem mellett), hogy a furatforgács így lehullik, míg függőleges fúrásnál ez folyamatosan eltömi a már kifúrt lyukakat, melyek kitakarítása közel megduplázhatja a munkaidőt.

Szabadon álló méhecskehotel számára érdemes lábakat is készíteni, amivel elkerülhető a fa aljának nedvesedése, korhadása.

A tűzifa kugliba készített méhecskehotel könnyen mozgatható, ezért ideális arra is, hogy az ablakpárkányon lévő virágláda mellé telepítsük ezeket. Így a nektárt gyűjtögető magányos méhek a méh legelő mellett a költőüregeket is megtalálhatják, nem is beszélve arról, hogy így mi is könnyebben megfigyelhetjük a méhecskehotelekbe jövő-menő állatokat.

Jó ha lábon áll a tűzifakugliban kialakított méhecskehotel, mert így nem vizesedik /Fotó: Orbán Zoltán MME

Farakásba

A legkönnyebb dolgunk akkor van, ha már létesítettünk természetvédelmi farakást. Ezek ugyanis egyedülállóan gazdag és változatos állatvilágnak – így a beporzók számára is  – jelentenek folyamatos vagy ideiglenes élő-, búvó- és szaporodóhelyet.

Ha tehát van rá lehetőségünk, a körülöttünk élő rendkívül izgalmas viselkedésű aprónép segítésére és a magunk szórakoztatására létesítsünk természetvédelmi farakást ott is, ahol már nem fával tüzelünk.

Ezek a halmok tökéletesen alkalmasak a  méhecskehotelt készítésére is. Akár több száz lyukat is fúrhatunk – a fentiekben ismertetett módon – a tűzifa rönkökbe, jó nagy telepet kialakítva.

Egy farakásban függőleges fúrással több száz búvóhely is kialakítható /Fotó Orbán Zoltán MME

Nádszövetből

Szorosan összecsavart, 10–20 cm vastag nádszövetből finomabb fogazatú fűrésszel (a vasfűrész is jó) vágjunk le egy 30–40 cm hosszú darabot, majd a két végén szorosan drótozzuk össze, végül egy megfelelő vastagságú dróttal, ágacskával vagy szeggel tágítsuk ki a nádszövet mindkét oldalán a nádszálak üregeit. A nádszövetből készült méhecskehotel zsinórral függesztve, vagy nyárs vastagságú villás ág lábra tűzve a virágágyásba is állítva is kihelyezhető.

A nádszálak üregeit mindkét végen tisztítsuk ki / Fotó: Orbán Zoltán MME

Bambusznádból

Hüvelykujj vastagságú bambusznádszálakat 30–40 cm-es darabokra vágva, majd ezeket kötegekbe kötve is kiváló méhecskehotel alkotható.

A bambuszrúd is az otthonuk lehet /Fotó: Orbán Zoltán MME

Gerendahulladékba

Építkezés, felújítás során rengeteg olyan, egyébként eldobásra vagy eltüzelésre elpazarolt fagerenda-hulladék képződik, ami pedig ideális lenne méhecskehotelek készítésére, a biológiai sokféleség hatékony megőrzésére, visszahozására!

A valódi gerendák közé elhelyezett, gerendahulladékból kialakított méhecskehotel / Fotó: Orbán Zoltán MME

Szekrényes méhecskehotel

A felhasznált anyagok túlnyomó többsége, még a díszítéshez használt szőlőtőkék is másra nem használható, maximum eltüzelésre való hulladékok voltak.

A szekrényes változat a beporzók búvóhelye és a kert rusztikus ékessége is egyben /Fotó: Orbán Zoltán MME

A látvány-méhecskehotel

A hagyományos méhecskehotelek (darázsgarázsok) önmagukban is rendkívül érdekes természetvédelmi eszközök. Ha azonban azt is láthatóvá tesszük, hogy mi zajlik a fantasztikus kialakítású bölcsőkben, akkor még elképesztőbb dolgokat láthatunk – ehhez pedig csak néhány üveg kémcsőre van szükségünk!

Bepillantás egy beporzó életébe /Fotó: Orbán Zoltán MME

 

 

 

Magánóvóhelyek és családi bunkerek I.

Titkos kamrák és biztonsági folyosók előképei

A késő középkor monarchiáiban a várkastélyokban egyre többször kerültek kialakításra titkos helyiségek és alagutak. Az uralkodói család önmagát és értékeit is ezeken át menekíthette ki a hódítók, rebellis földesurak vagy az öntudatára ébredő lázadó nép szorításából. Nagy- és dédszüleink nemzedéke később nemegyszer a csűr zugainak, erdei rejtekhelyeknek vagy légópincéknek az „otthonosságába” kényszerült, miközben elmasírozott mellett és fölötte a történelem.

A XX. századi városi építészet ugyanis már földalatti óvóhelyekkel készült fel esetleges hadicselekmények növekvő erejű lökéshullámai (közte a nevezetes dobhártyaszaggató „légnyomás”), rengései és rázkódásai ellen.

(Photo by © Hulton-Deutsch Collection/CORBIS/Corbis via Getty Images)

Szó szerint „atombiztos” műtárgyak

Az újfajta tömegpusztító fegyverekkel fenyegető hidegháború évtizedei alatt már sugárzásvédelemre is igény mutatkozott, amennyiben nemkívánt nukleáris detonációk azonnali pusztításai mellett a „nukleáris tél” beálltára is fel kellett készülni, amely alatt a felkorbácsolt porfelhő – és nyomában a csapadék – radioaktivitása még hosszú hónapok alatt tudott volna csak leülepedni és széjjeloszlani.

Ekkor tanulhatott a világ az eltelt idő meghétszereződésével a sugárszennyezettségnek kitettség megtizedelődésének arányszámáról; a gamma-sugárzást felfogó, de legalábbis nagyban lecsökkentő burkolatvastagságokról ólom, beton, tömörített föld vagy légréteg esetében; vagy a rádióamatőri önképzések hasznos technikáiról.

Sok ezer amerikai polgár kertjében készült ekkoriban gödörbe süllyesztett bunker, melyeket a szövetségi kormány is segített tervezési segédletekkel. A standardok szerint ezeknek legalább két hétre elegendő kiszolgálásúnak kellett lenniük. A Vasfüggönyön inneni országokban inkább állami fenntartású óvóhelyekben gondolkodtak, amelyeknek terei mára jócskán elavultak és leromlottak.

Jelenleg Magyarország megyéiben közel egymillió, míg Budapesten mintegy 700 ezer fősre taksálható a rendelkezésre álló – főként föld alatti – menedékhelyek száma. Az egyénileg épített és nagy médiakarriert befutó kocsordi – befejezetlen – atombunker pedig legfeljebb turisztikai célként szolgál, mellesleg kirakták rá az „eladó”-táblát.

Szemléletváltás és új fenyegetettség-érzések

A túlélési célú társadalmi mozgalom („survivalism”) azóta a társadalmi vagy természeti katasztrófákra egyénileg előzetesen felkészülők közösségévé („preppers”) alakult tovább. Utóbbiak a világ folyamatainak elemzése alapján valószínűsítenek és előbb-utóbb – még a saját életidejükben – elkerülhetetlennek látnak olyan felfordulásokat maguk körül, amelyekhez jó előre alkalmazkodva egy minél teljesebb önfenntartást kívánó „üzemmód” feltételeit igyekeznek megteremteni.

A 9/11-gyel kezdődően jelentkező militáns dzsihadista terroristamerényletek, később az ingatlanpiaci hitelválság és globális pénzügyi krízis egyaránt – akár jelzáloghitelek fejében kibontakozó – bunkerépítési lázat eredményezett főként az Egyesült Államokban és Japánban. Utóbbiban Észak-Korea ballisztikus rakéta-tesztelései és a fukusimai erőmű megrongálódása szaporította a motivációt, előbbiben a politika és a kormányzatok iránt növekvő bizalmatlanság, melynek nyomában semmiben nem akarnának rászorulni az állami infrastruktúrára.

De nemcsak az az „off-grid”-tér „kivonulóiról” van szó (akik a mindenkori felügyeleti rezsimek alól is kivonnák magukat), de a városokban időszakos infrastrukturális „leállások” nyomában erőszakhullámok, zavargások, fejetlenség kitörését vizionálókról. A koronavírus blokádjai számukra épp csak „belemelegítést” jelentettek az előre borítékolt Jövőhöz, egyben megsokszorozták a telkük földjébe legyártatott bunkert süllyeszteni kívánó megrendelők számát. Emellett a piac immár összefüggő és kiépült bunkerrendszereket is kínál, amelyben beköltöztetett szakemberekkel együtt alkothatnák egy képzetes tengeralattjáró egymásra utalt legénységét.

Prepper-meggyőződések és metaempirikus kifutópályáik

A bunker-ipart nemkisrészt a világ zordságáról és kiszámíthatatlanságáról szóló hírek, értesülések és üzenetek hajtják. Sok elemző szerint a politika terepén is egyre inkább a lakosság mint veszélyközösség számára a nyugalom/biztonság érzetét – akár újabb és újabb kockázatcsoportok ellenében – sikeresebben és nagyobb meggyőzőerővel nyújtó csoportok kerülnek az élre. Mindenesetre a „prepper”-gondolkodásúak úgy látják: ahogy egyre nagyobb homokszemek kerülnek a világ gépezetébe („SHTF”), közeleg az idő, amikor csak az előrelátók fognak túlélni.

A rizikófaktorok számosak, a társadalmi fantázia skálája oktávokra szélesedett: meteorbecsapódás, elektromágneses viharokat keltő napkitörések, ökológiai- ill. klímakatasztrófa, pandémiák, globális terrorizmus és biológiai fegyverei, civilizációk világháborúja, UFO-támadás, apokalipszis és mennyei eljövetel, „zombik” inváziója és így tovább.

Az ezekhez kapcsolódó előjelek vizuális megörökítése és felnagyítása (médiareprezentációk) mellett nemzetközi kockázatelemző szervezetek is egyre többször deklarálják, hogy a Föld és az emberiség „a 24. órában van”. A jelenségekre aktívan rezonálók pedig olykor csak az elemi gyakorlatiasságra apellálnak, amikor kijelentik: az előregondolkodásból és a felkészülésből nem lehet baj („It never hurts to be prepared.”).

Magánóvóhely az időjárási szélsőségek ellen

Potenciális városrészi káoszok előidézői természeti csapások is lehetnek. Noha az időjárást egyre kevésbé látszunk tudni befolyásolni, ellene mindinkább szükséges védekezni, különösen a tengerparti sávokban élő emberiség számára. Ez adja a bunkerépítés egyik dinamikusan fejlődő alkalmazási területét. A környezeti katasztrófákban súlyosan megsérülők nem kis része ugyanis a saját (akár könnyűszerkezetes) házában jár pórul, amikor azt elönti valamilyen árhullám, vagy mikor beszakadó tető, leváló mennyezetdarab, faltörmelék, feldőlő bútorzat temeti maga alá.

Az utóbbi évtizedben megszaporodó és fokozódó intenzitású pusztító viharok tombolásáról nekünk is lehet fogalmunk, míg másutt még veszedelmesebb hurrikánok lecsapásától kell tartani. Alig meglepő tehát, hogy egyes térségekben a fiatal házasok bizony lakásuktól nem messzi földalatti menedékhelyek kiépítésére – mint összevont nászajándékra – gyűjtenek a rokonság körében.

A döngölt földű töltés oldalában vagy a vízszintes földfelszínbe nyíló – esetleg pince- vagy garázskapcsolatos – menedékekbe a felszíntől ferdén vezető járatba behúzódva előzhető meg, hogy egy több száz km/h-s szélvész vagy akár egy tornádó elragadja az embereket. Nemcsak jól záró bejáratának, de a – lehetőleg alacsony talajvízszintű földbe vájt – „lapulótér” födémének is védenie kell minden ráhordott súlyos tárgytól vagy romtehertől.

Némi kényelmi kialakítás mellett műholdas időjárásjelzéseket fogadó és GPS-koordináta-küldő készülék lehet még hasznos ezen átmeneti bújó-mélyedésben. A nyugalmi időkben mellékesen terménytárolásra is hasznosítható – földbe ásott pince módjára.

„Pánikszoba” betörések esetére

A néhány órányi (ítélet)idő átvészelésére azonban épületen belül is mód nyílik, hogy a hirtelen a lakókra lepő másfajta vészterhes helyzetekre szintén fel lehessen készülni. Gyanús és baljós éjjeli zajok nyomában ugyanis akár életnagyságú bűnözőkkel is szembetalálkozhatna az ember, ami csak bizonytalan és megjósolhatatlan kimenetelű konfrontációhoz, de bizonyosan traumaélményhez vezetne – pláne amikor az otthoniak jelenléte váratlan körülményként jelentkezik az elkövetők spontán mérlegelésében.

Éjjeli betörők, erőszakos behatolók, fosztogatók, vagy akár emberrablók, bérgyilkosok ellen a magunk és családtagjaink védelmében – kiemelés és felborulás ellen – padlóhoz és plafonhoz rögzített biztonsági szobák, rejtett pánikterek alakíthatók ki, adott esetben álcázott menekülő csatornával ellátva.

Photo by Dave Gatley

A néhánytól az akár 8-9 m2 alapterületig terjedő kis mini-helyiségek az emberéletek „széfszobáinak” lettek tervezve. Az ingatlant érő támadás esetén a lakók erre az áthatolhatatlan rejtekhelyre vonulnak vissza és várják ki a külső segítség megérkezését. Épületen belül (akár toronyházban) szinte bárhova telepíthetők, moduláris acélpanelekből összeszerelve, kettős fémlemezes ajtajuk belülről zárható, faluk és ablakuk nemcsak nyomásnak, hanem – kevláros, üvegszálas vagy acélköpeny esetén – nagykalapácsnak vagy lőfegyveres tüzelésnek is ellenáll. A riasztható rendőrségi távfelügyelet mellé a lakás vezérlőrendszerét lezárni tudó pánikgomb is elhelyezhető benne.

Hasonló biztonsági kabinokat a világkereskedelem kalóztámadásokkal fenyegetett hajóira is telepítettek, hogy a mancsaft bemenekülhessen, és ne kelljen túszokkal se „fizessen”, míg a felmentő sereg megérkezik. A biztonsági szobák költségeiben kevésbé a héjazatos szerkezet a drága, sokkal inkább a belészerelhető különféle „technika”: az épület energiarendszerétől független szünetmentes elektromos csatlakozás vagy egy belső hálózatú zártláncú kamerarendszer és monitorjai.

 

 

 

A palatető felújítása bontás nélkül

A palának leáldozott

Az 41/2000. (XII.20.) EüM-KöM együttes rendelet – az anyag egészségügyi veszélyessége miatt – már 2001. január 1-jétől betiltotta az azbeszt rostot tartalmazó termékek, anyagok forgalmazását és felhasználását. Mivel az ötvenes évektől igen népszerűvé vált tetőfedő anyag, a pala is tartalmaz azbesztet, igen összetett probléma elé néznek azok a háztulajdonosok, akiknek ingatlanát ez a fajta tetőzet borítja. Márpedig szép számmal akadnak ilyenek. Magyarországon a lakóépületek mintegy 14 százaléka palatetős. Palatetőt találhatunk régi építésű családi házakon – a 800.000 kockaház jelentős része is eredetileg síkpalával készült –, nyaralókon és sok mezőgazdasági épületen is.

A pala a jégeső, a szerkezeti mozgások vagy csak az elöregedés miatt elkezd repedni, töredezni, porlani, illetve bekövetkezik a mohásodás, amely nem csupán esztétikai probléma, hanem – a mechanikai sérülésekhez hasonlóan – komoly funkcionális és műszaki gondokat okoz, hiszen az épület beázásához vezet.

A felújításkor jelentkező problémák

A palatető elemeinek az eredetivel egyező pótlására nincs lehetőség, hiszen ilyeneket káros azbeszttartalma miatt már nem forgalmaznak. A lapokat nem szabad sem vágni, sem fúrni.

Az elbontás költsége egy-egy családi ház esetében több százezer forintra is rúghat,

hiszen a törmelék veszélyes hulladéknak minősül, elszállításának kényes műveletét csak az arra kijelölt, speciális szaktudással és jogosítványokkal rendelkező cégek végezhetik. Ugyanakkor komoly műszaki (vízelvezetési, statikai, rögzítés technikai, épületfizikai) szempontokat vet fel a helyettesítő anyag kiválasztása, hiszen pl. ezeket az épületeket eleve úgy tervezték, hogy a falaknak, illetve a tetőszerkezetnek csak kis súlyt kellett megtartaniuk.

Ebben az esetben már nincs mit tenni, mert már porlad

A palatető felújítása acél cserepeslemezzel

A cserepeslemez termék anyagvastagsága határozza meg a termék hosszú távú funkcionalitását. Minimum 0,5 mm legyen. Ezt a tetőfedője, bádogosa könnyen tudja ellenőrizni. Az acélmag vastagsága a termék élettartamáért felelős. A hosszú élettartamhoz minimum S250, de inkább S280 vagy S350 vastagság szükséges. Az acélon lévő cinkréteg biztosítja a korrózió elleni védelmet. A  Z275 a hazai piacon elérhető  legjobb minőség.  A vékonyabb változatok alkalmazása esetén a tető hamarabb rozsdásodhat.

A cserepeslemez harmadik rétegként még egy színbevonatot is kap, amely extra védelmet nyújt a rozsda ellen, miközben az esztétikus megjelenést is biztosítja. Ennek a típusa és a vastagsága is fontos: minimum 25-35 ym. A prémium minőségű acéllemezek nagy táblás kiszerelésben, méretre gyártva készülnek, ezért nem keletkezik anyagfelesleg. A tetőfedő szakemberek egyszerűen ki tudják számolni felméréssel a szükséges anyagmennyiséget, kiegészítőket.

Elegáns antracit cserepeslemez, a kiegészítő hófogókkal

A cserepeslemezek egyik legnagyobb előnye a kis önsúly, ami a termék beszerzésekor a szállításban is megmutatkozik, de ami ennél is fontosabb, hogy a tetőfedésnél minimális terhet kell a tető tartószerkezetnek elbírnia: a cserepeslemeznél ez az érték  csupán 5 kg/m2.

Mivel a termék  kis önsúlya miatt a palaető felújítása során minimális többletterheléssel kell számolni, így máris áthidalhatóvá válnak a szerkezeti komplikációk. Továbbá nem kell elbontani a régi palát, nem kell elszállíttatni a veszélyes hulladékot, és hosszú időre tartós új tetőfedés fogja védeni az épületet, ezért ez igen gazdaságos felújítási módszer, amely a nagyszilárdságú anyagnak, a tökéletes vízzáróságnak és a mechanikai hatásokkal (pl. komolyabb viharok, jégeső, porhó) szembeni ellenállóságának köszönhetően egyszersmind  igen korszerű technológia. A kiváló műszaki paramétereken túl a legdivatosabb trendeknek vagy akár a klasszikus ízlésnek is megfelelő, esztétikus tetőzet valósítható meg a sokféle színárnyalatban, mintázatban és profilméretben.

Az acél alapanyagú, új cserepeslemez fedés alatt lévő, a külső környezeti hatásoktól védett régi pala anyag már nem fog egészségügyi kockázatot jelenteni.

Egy cserepeslemezzel felújított tető, a klasszikus cserép színét és formáját idézve

Tanácsok a kivitelezéshez

A cserepeslemezek több tízezer családi ház, társasház illetve ipari létesítmény különböző tetőtípusaira  kínálnak megoldást a palatető felújítása során. A tetőfedéshez használt régi tetőpalák kb. 10-15 %-ban tartalmaznak káros azbeszt szálakat, amelyek csak az anyag szétmorzsolásakor, roncsolásakor (fűrészelés, törés, stb.) kerülnek a levegőbe és jelentenek veszélyt az egészségre. Amennyiben ilyen jellegű károsodás még nem következett be, ez teszi lehetővé, hogy a még megfelelő állapotban lévő palafedésre – annak elbontása nélkül – új segédváz, és arra teljesen új cserepeslemezes tetőrendszer kerüljön.

Ráburkolás előtt el kell tüntetni a hézagokat a palán!

A palatető felújítása előtt szakemberekkel meg kell vizsgáltatni a meglévő tetőszerkezeti elemek (lécezés, szarufa) állagát és teherbíró képességét.

Ha ez megfelelő eredményt, hozott megkezdődhet a régi palafedésen keresztül fa segédváz (ellenlécre léc vagy deszkázat) szerelése a meglévő tetőszerkezethez, statikailag méretezett átmenő csavarokkal. Amennyiben a megmaradó palafedés másodlagos vízelvezetés céljára alkalmas, akkor tetőfólia elhelyezése nem szükséges, ellenkező esetben páraáteresztő („lélegző”) fólia beépítése szükséges az új tetőfedés alá. Az itt kialakuló légrést ki kell szellőztetni a pára elszállítása érdekében, ezáltal egyrészt elkerülhető a vizesedés, beázások és penész megjelenése, másrészt a tetőtér hővédelme is jelentősen javul. Az új tetőfedés lehet egyszerűbb megjelenésű gazdasági vagy melléképületnél

A biztonságos és esztétikus vízelvezetés biztosítása érdekében az elavult, károsodott ereszcsatornát is javasoljuk lecserélni.

Az ereszcsatorna nem csak praktikus, de a ház dísze is egyben

 

Öt alternatív falburkolat a fürdőszobába a csempe eltakarására

Az esztétikai igények mellett a legfontosabb követelmény, ha a csempére kerül falburkolat a fürdőszobába, hogy az anyag vízálló legyen, és bírja a magas páratartalmat. Az alábbi anyagokban érdemes gondolkodni, ha ismét fürdőszoba-tervezés előtt állunk, mert korábbi fürdőszoba-csempe ötleteink fölött eljárt az idő.

A csempe festése

Talán a legegyszerűbb és igen költséghatékony, házilag is elvégezhető módszer, ha kifejezetten a célra fejlesztett vízálló festékkel vonjuk be az elavult felületet. Bármilyen színt és textúrát választhatunk. Visszaidézhetjük a csempe csillogását fényes festékkel, de kialakíthatunk matt vagy éppen szatén hatású falakat. Ráadásul ezek az anyagok nem csupán a vízcseppeket pergetik le magukról, de vagy önmagukban, vagy adalékkal vegyítve védenek a penészesedéstől is és könnyen tisztíthatók.  A festék felhordása előtt azonban néhány tanácsot érdemes megfontolni.

Először alaposan meg kell tisztítani a csempéket az arra alkalmas szerekkel. Az áttörlés után meg kell várni a teljes száradást. Utána következhet a felület érdesítése csiszolópapírral. Erre azért van szükség, hogy a festék jobban megtapadhasson az így létrehozott barázdákban, egyenetlenségekben. A csiszolás során keletkezett finom port nedves ronggyal, szivaccsal kell eltávolítani. Alaposan, mert ha a felületen marad, rontja a festék megkötését.

Ha a festés előtt alapozót használunk, gondolkodjunk rendszerben! Azaz  egy gyártó csempére ajánlott, vízálló termékcsaládjából válasszunk!

Ők tudják ugyanis, hogy a kötőhídként használt alapozóhoz mely festékük köt a leghatékonyabban.

Amennyiben egy réteggel kívánnánk „megúszni” a munkálatot, javasolt a Trinát Special Multitop, amely alapozó és festék is egyben. A fugamélységek eltüntetéséhez diszperziós vödrös tapasz használható.

A csempe lefestése, praktikus, olcsó módszer. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy az erősebb vegyszerekkel (pl. vízkőoldó) való, erőteljesebb, gyakoribb kezelést nem fogja sokáig bírni.

Ha nem akarjuk látni a fugákat, használjunk kiegyenlítőt!

Burkolás falpanelekkel

Az anyag jellegéből fakadón garantáltan vízzáróak, tehát még a zuhanykabinban is biztos megoldások, a PVC-ből készült falpanelek. További előnyük, hogy már szinte bármilyen színben, mintázatban, sőt 3D hatású nyomtatással is kaphatóak. Utánozhatják a fa erezetét, a kőburkolat látványát, de a fürdőbe varázsolhatnak még – ha a gyerekek kedvében akarunk járni – mesefigurákat is. Használatuk során nem fenyeget a penészesedés veszélye sem, mivel a felszerelésükhöz nem kell glett, habarcs. Pontos mérésekre, tiszta vágásokra és ragasztó, illetve tömítőanyag felhordására van szükség.

A környezettudatosabb felújítók számára ajánljuk a természetes ásványi kompozitból készült burkolópanelt, a Ceramint. A 3-4,5 mm-es vastagságú lapokat – a széleknél élváltó profil alkalmazásával – egyszerűen rá lehet ragasztani a meglévő csempére. Ehhez mindössze arra van szükség,

hogy a felület egyenletes és stabil legyen, amit ún. aljzatkiegyenlítő habarccsal érhetünk el.

A lapok felső, vízzáró rétege többféle árnyalatban, akár famintázatban is kapható.

Természetes ásványi kompozit lapok  – Forrás: ceraminpadlo.hu

Gyorskötésű cement

Ha – az egyre divatosabbá váló – beton árnyalatot szeretnénk megvalósítani a fürdőszobában, erre kiválóan alkalmas az ún. gyorskötésű cement.

Ez a hagyományostól eltérő, akár pár perc alatt is megkötő anyag.

Éppen ezért a csempére való felhordása nagy körültekintést igényel, általában gyakorlott kezű szakemberre érdemes bízni a feladatot. Tökéletesen hidrofób felület készíthető belőle, ráadásul kevés víz felhasználását igényli. Igaz, hogy munkaigényes, viszont olcsó megoldás.

A beton különleges textúráját idéző cementbevonat a fürdőszobában

A fa természetessége

A tisztálkodás meghitt, természetes környezetét lehet megteremteni, ha fából készül falburkolat a fürdőszobába. A faburkolat kiválasztásánál elsősorban a faanyag minőségére, tulajdonságaira kell ügyelni. A tartósság és a praktikus használat érdekében minőségi tömör faanyagot jó használni, mert egyedül ez bírja a párás, meleg környezetet. Trópusi fában (brazil teak, brazil dió, brazil cseresznye) vagy valamilyen hőkezelt fajtában érdemes gondolkodni. A fa a nedvesség hatására megvetemedhet, ezért ajánlott beépítés előtt felületkezelni, impregnálni lakkal, olajjal, viasszal. A fent említett trópusi fák nagy előnye, hogy ellenállnak minden gombának, rovarnak.

Bár ezekben a fákban nem tesz kárt a kifröccsenő víz, arra nagyon kell figyelni, hogy órákon át ne álljon a víztócsa rajtuk, még akkor sem, ha kifejezetten vízálló réteggel vannak kezelve.

Mint sok más esetben, itt is fontos, hogy hozzáértő szakember végezze a kivitelezést. A fából készült burkolat hajlamos a deformálódásra, ezért pontosan és szakszerűen kell végezni a felrakását. Nem csak magát a burkolatot, de a hordozó felületet is védeni kell a víz káros hatásaitól. Bevált módszer, ha a standard lécekből készült fogadó struktúrára vízzáró tükörfólia kerül elhelyezésre. Az illesztések szigetelésére speciálisan nemesfa-burkolatok fuga kitöltésére  kifejlesztett tömítőanyag ajánlott, amely száradás után csiszolható is. A faburkolat különösebb ápolást nem igényel, de a szép fény megőrzése érdekében javasolt néha áttörölni faápolóval. Tilos agresszív vegyületeket tartalmazó tisztítószerek használata (fertőtlenítők, vízkőoldók), mert ezek károsíthatják a faanyagot.

Egy ideális, rusztikus példa a fa használatára

A vízálló tapéta

A vízálló tapéta talán a legfelhasználóbarátabb falburkolat a fürdőszobába. A felragasztása egyszerű, gyors. A színek, mintázatok sora szinte végtelen: szárnyalhat általuk a fürdőszoba-felújítási fantázia.

Az elmúlt években pl. igen kedvelt lett a vlies tapéta. Az anyagszerkezete lehetővé teszi, hogy egyből a falra vigyük fel a ragasztót, így a tapétát szárazon helyezzük a falfelületre, és az átnedvesedésre sem kell várni. Ezt a típust  eltávolításkor maradéktalanul le lehet húzni a falról, így a csempéről is. A vlies tapéta egy oldalon impregnált nem szövött rostszálas alapanyagból készül, ami elsősorban kötőanyaggal rögzített cellulóz és textilrostokból áll. Nyirkos helyiségben is alkalmazható, viszont a felragasztáskor azonban a falnak száraznak kell lennie.

Extrém igénybevételű falfelületek burkolására azaz, fürdőszobák, zuhanyzók víznek és párának kitett falfelületeire pedig kiválóan alkalmas az üvegszövet szerkezetű hidrofób és kopásálló tapéta.

A mosható vinil fali tapéta is bevált, hiszen mindenki tudja, hogy a műanyag nem engedi át  a vizet.  Nyomtatottak, moshatóak, karc- és kopásállóak. Kopott vagy repedezett falon is használhatóak, mivel felületük strukturált, ezért eltakarja a fal egyenetlenségeit.

Egzotikus minták a vízálló tapéta által – Forrás: hardwall.hu

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az ezüst fertőtlenítő hatása a csempében is aranyat ér

Sokféle tevékenység, megannyi szennyeződési lehetőség

Manapság a lakás egyre több gyakorlatunk színhelyévé válik. Sokak számára pl. egyben iroda. Ugyanakkor közösségi tér, ahol fogadjuk a vendégeket vagy a gyerekek barátait. A fürdőszobák már-már élményfürdőszerűek, a konyha az otthon kísérletező és néha nagy felfordulást okozó, amatőr szakácsok terepe. A családi házak esetében ráadásul kezd eltűnni a szigorú szeparáció a kint és a bent, a kert és a lakótér között, hogy kényelmesebben mozoghassunk, szinte egyszerre élvezhessük a két szegmens nyújtotta örömöket.

Az érkező emberek, az élelmiszerek feldolgozása, a tisztálkodáskor keletkező pára, a természetből beszüremkedő apró hordalékok, a ki-berohangáló házi kedvencek a beltéri szennyezés forrásai is lehetnek, amennyiben láthatatlan biológiai részecskéket baktériumokat, penészgombákat és egyéb gombákat juttatnak a falburkolatokra. Ott ezek elszaporodhatnak, hogy azután a lakás a levegőben tovaterjedve jussanak a szervezetünkbe, ezzel rontva, a köz és komfortérzetünket, esetleg komolyabb betegségek pl. asztma, allergia kialakulásához is hozzájárulva.

De itt az ezüst!

Vajon miért dobtak ezüstpénzeket vizeskorsóikba a rómaiak, használtak ezüst evőpálcikákat a kínai császári udvarban, miért voltak régebben annyira elterjedtek az ezüst evőeszközök? A válaszért nem feltétlenül a nagyzási hóbort körében kell kutatnunk. Az anyag fertőtlenítő hatása – mi több – gyógyító ereje ugyanis már Hippokratész óta ismeretes.

Egészen a 20. század első feléig az ún. kolloid ezüstöt használták, manapság azonban az elektrolízissel létrehozott esüstionokat vetik be a kórokozók ellen: kutatások szerint több mint félezer az egészségünkre veszélyesnek tekinthető mikrobát képesek elpusztítani egyebek mellet azok anyagcseréjének és szaporodási képességének gátlásával. Mindezek  mellett a penészgombát sem kímélik. Előszeretettel használják hát kórházi eszközöknél, mosó és mosogatógépeknél, hűtőszekrényeknél, de megtalálhatóak bizonyos WC-ülőkék anyagaiban is.

Hogy kerül a falra, a padlóra?

Az önfertőtlenítő ( oligodinamikus) felületek kialakítása nem teljesen új módszer. Viszont napjainkban, amikor egyre rezisztensebbek vagyunk az antibotikumokkal szemben a világhírű burkolatokat gyártó olasz  Ragnonál leporolták a módszert és  kidolgozták a  kerámiafelületű lakóterek higiéniájának garantálására  a korszerű „CleanOut” eljárást.  A módszer  kifejezetten kerámia padló- és falburkolatokhoz fejlesztett antibakteriális technológia, amely gátolja a patogén mikroorganizmusok, például baktériumok és gombák szaporodását, és akár 99,9% -kal csökkenti az adott felületen az ilyen jellegű szennyezést.

A  burkoló lapok 1200 fokon történő kiégetés előtt a kerámiatermék alapanyagába felszabadíthatatlanul ezüstionokat zárnak Ezek fizikai természetükből fakadóan igen aktív reakcióba lépnek a mikrobák kulcsfontosságú fehérjéivel, meggátolják a légzési és szaporodási képességüket. Mivel tehát  az ezüstalapú adalék nem a csempe vagy padlólap felületén, hanem annak tömör testében szervesül – anélkül, hogy rontaná a felület megjelenését, funkcionalitását vagy tartósságát -, hatását  nem  csökkentheti a kerámia karcolódása, kopása.

A ISO 22916 szabványt is kiérdemelve, a legszigorúbb nemzetközi méréseknek, vizsgálatoknak megfelelően tesztelt antibakteriális hatás éppen ezért a termék teljes életciklus alatt aktív marad, ellenáll a mosószereknek,  és nem igényli a külső tényezők, például UV sugárzás általi aktiválást sem.

Többszörös biztonság

A mikroorganizmusok fejlődésének  és szaporodásának megakadályozásával a CleanOut  a kellemetlen szagokkal is leszámol, egészségesebb, üdébb, tisztább klímát biztosítva a belső terekben. Lévén az élelmiszerekre nincs hatással és az alapanyagok nyugodtan érintkezhetnek a felülettel, különösen hasznos a konyhában, mert kiírtja pl. az egyes ételalapanyagok által közvetített Salmonellát és a Campylobactert.

A jelentős páraterhelésű fürdőszobában pedig megakadályozza a penészesedést. Úgy szolgál a nap 24 órájában, hogy közben teljesen ártalmatlan az emberek és az állatok egészségére,  nem bocsát ki környezetkárosító anyagokat. És nem kopik persze a takarító szivacs, nem foszlik a felmosórongy, merthogy a Ragno CleanOut csempék és padlóburkolatok igen könnyedén és egyszerűen takaríthatóak.

 

Léteznek-e lélegző falak? Utánajártunk a városi legendának!

Ha röviden szeretnénk összefoglalni, már az elején kijelenthetjük: a lélegző falak mítosza egy felszínes, éppen ezért könnyen értelmezhető modellt kínál a laikusoknak. Az épületenergetikai folyamatok azonban ennél sokkal összetettebbek.

Óránként egy pohár víz

Mekkora páramennyiség rekedhet a falakon belül? Ez nagyban függ a lakás paramétereitől. Hogy a kérdést megválaszoljuk, konkrét példával kell élnünk.

Vegyünk egy 65 nm-es, 30 nm külső falfelülettel rendelkező, négy ember által lakott lakást! Ennek légterében óránként 300 gramm pára keletkezik a lakók tevékenységeinek (mint a főzés, tisztálkodás, takarítás) és életfunkcióinak (légzés, kipárolgás) köszönhetően.

Ez bizony nem kis mennyiség: összegyűjtve éppen egy pohár víznek felel meg. Valóban gondot okozna, ha ennyi pára megrekedne a lakásban. Hiba lenne ugyanakkor a hőszigetelés és a falazat anyagára bízni a távozását. Hogy miért?

A valóságban, ha óránként egy pohár víznek megfelelő páramennyiség távozhatna a falakon keresztül, akkor egy minden oldalról huzatos lakásban laknánk. A valóságban a pára legfeljebb 3 százaléka diffundál a falon át, legyen szó akár csupasz falról, akár hőszigeteléssel ellátottról. A maradék 97-98 százalékot szellőztetéssel (vagy szellőztető berendezéssel) lehet csak kitessékelni.

Hogyan „lélegeznek” a falak?

A lélegző falak alatt a laikusok a párának a helyiségből diffúziós úton, a külső falon át történő eltávozását értik. Bár a falak – még a szigetelt, vakolt falak is- képesek némi pára átengedésére, ez korántsem úgy történik, ahogy képzelnénk! A szilárd falazaton keresztül nem járhat szabadon ki- és be a levegő. Ha ilyet tapasztalunk zárt ajtók és ablakok mellett, akkor jó eséllyel rések vannak a falban – ami a falazat és a nyílászárók találkozásánál, régebben épült házaknál szokott előfordulni.

A legendával a legnagyobb gond, hogy alaptalan ellenérzést vált ki egy könnyen elérhető hőszigetelő anyaggal, a polisztirollal (EPS, XPS) szemben; a leggyakrabban a táblás hőszigetelő keményhabokat éri a vád, hogy elzárják a kifelé igyekvő levegő, s a vele képződő pára útját. Nézzük, mi ebből az igazság!

Természetes vagy műanyag? Természetes műanyag!

A lélegző falakat megfojtó, bedunsztoló hőszigetelés tévhitét többnyire a polisztirol műanyag voltára alapozzák, szemben a szigeteletlen falakkal, vagy a szálas, „természetes” alapanyagú szigetelőkkel, mint a kőzetgyapot vagy a fagyapot. A műanyag azonban nem ördögtől való. Ráadásul műanyag és műanyag között ég és föld lehet a különbség: gondolj csak arra, mennyire más eljárással készül egy műanyag edény, mint mondjuk egy végtagprotézis vagy egy sportcipő talpa!

A polisztirol hőszigetelő tábla buborékos szerkezete mindössze 2 százalék polimer-alapú szárazanyag-tartalommal rendelkezik. Az anyag többi részét pedig a világ legtermészetesebb dolga, levegő alkotja!

A levegővel teli buborékok még a természetben is kiváló hőszigetelők: a madarak a tolluk, míg a bundás állatok a szőrük felborzolásával védekeznek a hideg ellen. Az így keletkező levegőbuborékok felmelegednek, megóvva őket a zimankótól.

A polisztirol hőszigetelés taszítja a vizet, ami kifejezetten hasznos tulajdonság: ennek köszönhetően ellenálló a csapadékkal szemben. Ez azonban nincs összefüggésben a lég- és páraáteresztéssel. Hogy miért?

Mint minden hőszigetelő anyagot, az EPS hőszigetelést is rendszerben építik be, amelynek részét képezik a dübelek, ragasztók, indítósínek, az üvegszövet, s legvégül a vakolat – így a polisztirol nem önmagában védi a házat.

A lélegző falak modellje tehát egyszerűnek és kézzelfoghatónak tűnik, de ne dőlj be a látszatnak. Nem szükséges démonizálni egy olyan korszerű anyagot, ami a kisebb büdzsével rendelkezők számára is lehetővé teszi a minőségi, előírásoknak megfelelő hőszigetelés megvalósítását.

A megfelelően hőszigetelt lakás belső klímája jó eséllyel egészséges is – a szellőztetést azonban nem szabad a falakra bízni. Inkább nyiss ablakot, hogy beengedd a friss levegőt!

Gipszkarton – TÖMÖREN!

A gipszkarton talán az egyik legsokoldalúbban felhasználható modern építőanyag. Alkalmas terek leválasztására, álmennyezet megalkotására, beépíthető belsőépítészeti elemként, de kerülhet az épületek homlokzatára is mint hordozó réteg kellő védelemmel ellátva. Megvalósíthatók például a lakás nappali helyiségben különböző elképzelések megvalósítására díszítő elemként, létrejöhet egy tér mint pld dolgozósarok a nappaliban, vagy egy otthoni iroda kialakítása. Számos országban a könnyűszerkezetes építési technológiával épülő épületek szerves alkotóeleme.

A száraz építési technológiának és magának a terméknek köszönhetően (mérete is) kevesebb kivitelezési munkaidőráfordítás merül fel. A hagyományos építőanyagokhoz viszonyított kisebb súlya egyszerűbbé, olcsóbá teszi a szállítást. A hagyományos szerkezetekkel szemben kedvezőbb a megvalósulás költsége a hagyományos építőanyagokból készített nem teherhordó szerkezetek esetében, azonos készültségi fokozatot alapul véve. A gipszkarton lapokból síkfelületű és esztétikus megjelenésű felületeket lehet kialakítani.

A giszkartonlapokból készített válaszfal szerkezetek ún „L” és „T” kapcsolatoknál a derékszög nem csak azért az, mert a mester megesküdött rá, hanem valóban 90 fok. Homogén és kellően sík felületek egyszerűbbé teszik a színezést is. Tartós, az idő múlásával sem repedő festett felületet kapunk, mert a gipszkarton kellően ellenáll a hőmérséklet-változásoknak. Biztosítható gyorsan és megfelelő tűzgátlással is akár a lakás gépezeti vezetékek, csövek, és egyéb kiegészítők eltakarása. Otthonunkat értékeinket megvédi a tűzgátló képességének köszönhetően az esetlegesen keletkező tűzhatással szemben, a mi nyugalmunkat és kényelmünket pedig biztosítja, hogy kiváló hangszigetelő anyag.

A legjobb rendszerben

Ha a fentiek alapján az olvasónak gipszkartonozásra támadna kedve – (miért ne?), ugyanis csináld magad módszerrel és kellő odafigyeléssel egyszerűbb szerkezetek is elkészíthetők -, ne csupán gipszkarton lapokban gondolkozzon, hanem a kiegészítőket, a profilokat és a portermékeket magába foglaló rendszert válassza. Ilyet kínál az Európa számos országában piacvezető, de hazánkban is az élbolyban található Siniat.

A nemzetközi Etex Grouphoz tartozó vállalat szakemberei olyan jól átgondolt struktúrát alakítottak ki, amelyben garantált az elemek kompatibilitása, mechanikai, kémiai illeszkedése (lásd pl. ragasztók!), a profilok, a lapméretek, az anyagok  és még a kiegészítők is a legkülönbözőbb funkciókhoz igazítottak, és jelentős variabilitást biztosítanak.

Nagy testtömeg természetes gipszből

Az ún. általánosabb építési szituációkhoz állnak rendelkezésre a bevezetőben már említett, természetes gipszből készült,  környezetbarát Nida gipszkarton lapok, amelyek az alapanyag és a gyártási technológia okán nagy sűrűségűek, nagy testtömegűek. Ebből következően nemcsak a tér szabad, kreatív formálását teszik lehetővé egyszerű megmunkálhatóság mellett, de a komfortérzeten túl teljes biztonságot nyújtanak, mivel a szabványos és magasabb tűzálló képességgel rendelkező változatok nem éghető tűzvédelmi osztályba soroltak.

Óvják tehát a tűzzel szemben a lakást, ugyanakkor a lakók egészségét is. Egyes laptípusok ugyanis szinte elhanyagolható nedvességet kötnek meg, a rétegben ezért nem telepszik meg a gomba, nem él meg egyéb kórokozó, azaz egészséges mikroklímáról gondoskodnak, semleges illatúak és szabályozzák a páratartalmat is.

Cementkötés, ha a helyzet bonyolódik

Nehezebb, bonyolultabb helyzetekre tervezték a cementkötésű lapokat, amelyek az alkalmazások sokféleségét teszik lehetővé: magas páratartalmú helyiségekben, külső tereknél, illetve a szerkezeti lemez felhasználását igénylő rendszerekben. A nagyon jó méretstabilitás, az ellenálló képesség a változó időjárási körülményekkel szemben, a lapok nagy terhelési szilárdsága egyaránt a terméket figyelemre méltóvá avató tényezők sorában említhető. Speciális rendszereken kívül a lap felhasználható standard alkalmazásokban is, mint pl. falak és padlók, ennek köszönhetően biztosítható a sokéves és  megbízható használat.

Hallatlan

A gipszkarton az egyik legjobb hangszigetelő anyag. A zajszennyezés elleni védelemre fejlesztett  NIDA CICHA akusztikai lap viszont kiemelkedőn jó paramétereket mutat ezen a téren. Olyan helyiségekbe ajánlott, ahol csöndnek kell honolnia, vagy – épp ellenkezőleg – ott folyik kifejezetten hangos tevékenység, és ez ellen kell a környezetet nyugalmát garantálni. Kis ügyességgel már megvalósítható egy home office kialakítása, szemünk előtt lebeghet a „nappali trend 2021”. Építhetők belőle előtétfalak, ha pl. túl zajos a szomszéd. Mivel a lapnak javították a mechanikai tulajdonságait is, nagyobb az ellenállóképessége ütéssel, tűzzel és nedvességgel szemben.

Cementex

De vegyünk górcső alá egy cementkötésű változatot is! A Cementex  általános építőipari felhasználásra ajánlott. Olyan speciális összetevők keverékéből készül, melyek hosszú távú garanciát biztosítanak. A kötőanyaga cement, ez biztosítja korlátozott vastagság mellett a lap kiváló mechanikai paramétereit. Az alábbi vastagságokban készül: 3,5; 6; 8 és 10; 12 mm, tehát a követelményeknek leginkább megfelelő lapméret választható. A Cementex lapok épületen kívül és belül is egyaránt használhatók olyan alkalmazásokban, mint: vázszerkezetű falak, mennyezetek, balkonok, beállók, homlokzatok. Ez utóbbi esetében, ha a családi házat nem akarjuk vakolni, ebből készülhet a tökéletesen sima és glettelés után rögtön festhető homlokzati burkolat is. Elképzelhető, hogy mennyi vakolati anyagot lehet megtakarítani a legkülső héjazatként való használattal. Nem is beszélve a felszerelés gyorsaságából származó időnyereségről.

Nem csak matéria

A Siniatnál a hozzáadott érték azonban nem csupán a termékeket átható innovációkban, a felajánlott rendszer szofisztikáltságában testesül meg, hanem az információszerzést, a megvalósítást segítő szolgáltatások sorában is megragadható. A mesterek számára képzéseket indítanak. Műszaki támogatással állnak rendelkezésre a kivitelezés minden szakaszában. Az ár- és anyagszámítást segítő kalkulátor használatát nyújtják. Segédleteket adnak ki, és információs vonalat is működtetnek.

Toalett-történelem: hogyan jutottunk Mezopotámiából a fűthető WC-ülőkéig?

A WC cseppet sem újkeletű ötlet, hiszen már a kőkori skót Skara Brae településen olyan csatornarendszerre bukkantak, amely minden házhoz csatlakozott, és a szennyvizet az óceánba vezette.

Az öntözőcsatornák mellett élő mezopotámiaiak is a folyóvízbe juttatták a fekáliát, növelve ezzel a terméshozamot. De mellékhelyiségekre bukkantak a knosszoszi palotában is, mivel egy idő után a görögök is rászoktak a vízvezetékek használatára.

És persze ott van a rómaiak építészeti remeke, a Cloaca Maxima, ami a nyilvános latrinák és a fürdők szennyét szállította. Ám nemcsak befogadott, vissza is adott a nyílásokon keresztül. Sőt, a hidrogén-szulfid és a metán nem egyszer be is robbant, így aztán nem csoda, hogy az illemhelyek falára őrangyalként Fortuna istennőt festették.

A középkori városokban azonban még rosszabb volt a helyzet: az ürülék az utcákon landolt a biliből, vagy a homlokzatok síkjából kilógó pottyantókon át. A legkultúráltabb megoldást talán a hidak szélére szerelt budik jelenthették, mert a produktumot elvitte a folyó. Az újkorig nem is történt higiéniai forradalom, hiszen még a Napkirály palotájának bársonyfüggönyei mögé üríteni sem volt ritkaság.

Pedig az angol királyi udvarban már az 1500-as évek végén megszületett a Water Closet, majd sok emberöltővel később annak szabadalma is. Ez azonban már az ipari forradalom hajnalára tehető, amikor Joseph Brahman megalkotta a mai WC alapmodelljét, megőrizte Alexander Cumming 1775-ös szabadalmát, a kellemetlen szagok visszaáramlását megakadályozó, S-alakú hattyúnyakat.

A WC nagykorúsítása

Az ürülék elszállítása lassacskán a városi lét alapfeltételévé vált. A vegyipari fejlesztések nyomán már a humántrágyára sem volt szükség, így az európai ember szemérmesen elfordult a hulladékától, hogy vízzel hígítva a talajba vagy az élő vizekbe juttassa azt.

A technológia terjedt és fejlődött. Magyarországon a hatvanas évekre váltak a fürdőszoba alapkellékeivé a WC-csészék, amik az Alföldi Porcelángyárban készültek, a hetvenes években már mohazöld, tintakék és curry-színekben is. A változó korszellemmel jött a felismerés, hogy nem kevesebb, mint három évet töltünk az életünkből a legkisebb helyiségben, a WC tehát legalábbis középtávú beruházást kíván.

Az igazi áttörés azonban a japánokhoz köthető, ők építettek ugyanis elsőként bidéfunkciót a WC-be a nyolcvanas években. Ezek az elektronikus csodák 2016-ra már a szigetország házártásainak 81 százalékában voltak jelen.

Védjegyük a vezérlőpulttal ellátott karfa és a kézmosóval kombinált tartály. Az altáji tusoló épp úgy beépített funkciójuk, mint a víz- és ülőkemelegítő, vagy a tevékenység zajait tompító zene. Az intelligens WC-k újabban már pulzus-, zsírszázalék- vagy vércukor-adatokat is mérnek és továbbítanak a háziorvoshoz, a nehezebben mozgók felállását pedig rézsútosan emelkedő ülés segíti.

Hazai toalett-körkép

Kevesen tudják, de a ma nálunk is jellemző toalett-típus a francia WC. Ezen a lyuk hátul található, kíméletesen elleplezve a csésze tartalmát a használat után – ellentétben például a német WC-vel, ahol a nyílás elől helyezkedik el. A köztes megoldás az angoloknál használatos kis vízzel teli medence, ami szintén nem engedi sokáig láttatni a végterméket.

A hazai piac fejlődésével bővültek a fogyasztói igények is. Ma már nagyobb figyelmet fordítunk rá, hogy ovális vagy szögletes, lábonálló vagy függesztett fali WC-t válasszunk. A gyártók a környezettudatosság jegyében törekszenek a minél kevesebb vízfelhasználásra is, ezért kis- vagy nagydologhoz ma már választhatunk kis és nagy öblítést is, míg a nemkívánatos szagok közvetlenül a keletkezés helyéről szívhatók el. Az „extrák” nem egyszer élettartam-növelők is, a sűrített levegős, 360 fokos öblítéssel például tartósan leszoríthatók a tisztítás költségei.

És ott van még a megjelenés, a formavilág. A WC körüli falakon jelenleg a térnövelő mintázatok (mint a cikcakk, csíkozás, márványutánzat) a legelterjedtebbek. Emellett megnőtt a keletje a tükröző fekete csempéknek, a különféle fabevonatoknak, sőt a nedvességtűrő tapétamegoldásoknak is. Hódít a karcsú, áramvonalas, de kontúros dizájn, ahogyan a kompakt, tartós, de egyszerű megoldások is.

Az intelligens WC-k pedig ma már a japán toalettek erényeit ötvözik az okostechnológiákkal, a zuhanytól a szárításon át az UV-fényes fertőtlenítésig. Ehhez mobilapplikációs vezérlés, állítható hőfok, padlómelegítés, fényeffektek és Bluetooth-os hangszórók is társulhatnak. Mi több, éjszaka LED-es őrfény segíti az odatalálást, áramkimaradás esetére pedig akár 100 öblítést biztosító akkumulátor is kapható. Elmondhatjuk tehát, hogy a kortárs toalettek nem csupán alkalmazkodtak a modern ember elvárásaihoz – kicsit talán még túl is teljesítették azokat.

Miben „mesterkedhetünk” otthon, és miben nem?

Egy kis körbejáró colstokos tanakodást követően megjön a kedv egy tisztasági festésre,  egy falrepedés javításra, építésre, összeszerelésre. Ugyanakkor alkotói hevületükben is érdemes  betartanunk  a biztonságos munkavégzés íratlan szabályait.

Honnan a „barkácsolás”?

Száz évvel korábban a télidőben alig takaró erdőben a vadak gyalogos becserkészésének lehetetlenségét – a korabeli szóhasználat szerint – „barkácsolva” küzdötte le avagy hidalta át a ravasz vadász. Például úgy, hogy az erdei (tűzi)fahordó szekerek zörgését már ismerő nagyvadat egy lovaskocsiról lelépve, annak takarásából közelítette meg lőtávolságig. Segédeszközeivel csalárdul megtévesztette, „kijátszotta” tehát. De mi „ki tudjuk-e játszani” a szakembert követelő otthoni javítási helyzetet, és jó-e, ha magunk fúrunk-faragunk?

Merthogy a barkácsolás szavunk a 20. század második felétől kezdve már egyértelműen a ház körüli különféle  szakipari munkát pótló, sajátkezű tevékenységet jelöli. A kifejezésnek ugyanakkor egyik erős mellékzöngéje, hordaléka – és sokak számára egyenesen vezető íze – szerint ilyenkor csak „kókányolás”, buherálás történik: esetlen megoldásokkal selejtesre „barkácsolunk” ezt-azt, azaz elfuseráljuk, elbaltázzuk.

A (házi) Munka Hősei

Pedig a „házilag” elvégzett munkák végeredménye nem okvetlenül csapnivalók, sőt! Mindnyájan ismerünk egy vagy több olyan „homo faber”-t, aki önszorgalomból, maga súgtából és ösztönös készségéből – megközelítően szakszerűen – képes megcsinálni szinte mindent a ház körül: tudja, hogy kell glettelni, ismeri a gipszkarton lyuk javítás fortélyait, és nem riad vissza egy kis snájdolástól sem. Szóval reparál, máskor egyenesen „feltalál”: Munkája felszabadítja lappangó adottságait.

A barkácsolás a hobbija, vagy egyenesen a szenvedélye. Ehhez hajdanán félretett alkatrészeket, elfekvő anyagokat, vagy zugforgalomból beszerzett eszközöket használt. Majd a hulladékjellegű feleslegek kombinációjából „varázsolt” brikolázs-termékeket. Ebben ma még környezettudatosságot is látnánk, hiszen csökkentette a szemetet.

Ám mindez a hőskornak, a hazai hatvanas évek hiánygazdaságának „kényszerített innovációja” volt. Amikor az anyag beszerzéséhez sokszor még annál is több leleményességre volt szükség, mint magának a munkának az elvégzéséhez. Akkoriban az Ezermester című lap 100 ezres példányszámban fogyott.

Kitáruló kínálat

Ma már a mennyiségi, minőségi és választéki igényeket jóformán egyaránt árubőség várja. Nem szorulunk bolhapiacos, zsibvásáros beszerzésre, amelynél a jótállás nehezen érvényesíthető. Jól felszerelt, korszerű áruházakban az egy helyre koncentrált termékek vonzásának engedhetünk, ezáltal nem oszlik meg anyag és eszköz beszerzése barkács- és gazdabolt, vasbolt és háztartási bolt között.

A méret, forma és szín gazdagsága nemcsak a célra repülő, hanem az – ösztönös indíttatással – bóklászó vásárlókat is kielégíti. Utóbbiaknál az eszköz vagy az anyag maga formálhatja, inspirálhatja a célokat; nem beszélve a csodaszerszámok csábító erejéről.

Mert ha a lakásban valami elromlik, ma is erős a kísértés, hogy a „piacon” elérhető módszereknél – a szakmunkás-órabéreknél – olcsóbban érjünk el eredményt. Szerelőt, iparost sokszor tényleg alig „kapni”, a hiányszakmák művelői hónapokra előre be vannak táblázva. Jön hát a lakásfestés házilag, a gipszkarton glettelés, vagy a csöpögő szifon javítása. Jogos hát a következtetés: egyébként is drágul az élőmunka, csináld hát:

„Magad uram, ha szolgád nincs!”

A vírusjárta időkben megfigyelhettük: a környék garázsaiban alkonyat után sokszor égett a lámpa és valamit nagyon szereltek. Megvolt tehát a „közeli kivonulás” a némi rendszeretetre is nevelő sufniműhelybe avagy barkácsszobába. Hasonlóra a legtöbbeknek hagyományosabban a nyári szezonban, pláne a szabadságolások megindulásával nyílik lehetősége.

Napirendre vesszük lakásunk belsejének alakítgatását, a repedezett festék javítását,  hirtelen   szemet szúrnak a hajszalrepedések a falon, vagy éppen hozzáfogunk a ház külső szépítgetéséhez. És ne feledjük ki a hétvégi házhoz kijárókat, akiknek – ha nincs felfogadott kertész (ilyen azért előfordul) – már hamarabb meg kell ragadniuk a szerszám nyelét („weekend warriors”). Először csak piszkálnak valamivel és kertet konszolidálnak, majd jöhetnek kisebb karbantartási munkák, a kerti konyha festése házilag,  pad és grillező összeeszkábálása. Kopácsolás, szegecselés, berregés kezdődik, akár egészen a fészer parádés kipofozásáig menően.

Hasznosat játszani

Amellett, hogy növeli a technikai és tudományos szemlélet iránti érzéket, a barkácsolás maga a rekreáció: tevékenységi területet váltunk, és ezzel biztosítjuk az aktív pihenésünket. Idegnyugtatás, gondűzés – miközben vasalódeszkából polc, partvisnyélből függönykarnis, üvegből asztali lámpatest készül. Aligha kell bizonygatni magunknak, hogy „értéktermelést” is végzünk. Ráadásul munkaterápiás gyógykezelésben részesülünk: a jól sikerült barkácsmunka növeli tárgyakhoz kötődő kompetenciaérzésünket, önbecsülésünket, sőt maga lehet az erkölcsi elégtétel.

„Nagyon mély és ősi vágy lehet ez, hogy valami kézzelfoghatót csináljunk! Nem a szellemi munkát ellensúlyozom vele, hiszen ehhez is kell szellem, hanem inkább arról lehet szó, hogy ezekben mind a kettő benne van, a kéz és a lélek, s így teljes, s így tökéletes.” – olvassuk Csukás Istvántól.

Hogy ne kössünk ki az ambulancián

A szükséges információgyűjtésünket (pl. milyen festéket vegyek falra), mintha készen várná mások szakértelme: az online térben kínált kisokosok és tuti tippek – egyebek mellett olyan témákról, mint a dizájnos falfestés. Ezek akár pontos rajzok vezetésével – a főzési látványvideók mintájára – azt sugallják: egy műszaki analfabéta avagy antitalentum is sikerrel barkácsolhat. Ha túlleng az inga, az ilyen elbizakodottságból ámokfutás lehet – háztartási és műhelyi balesetekkel.

Amellett, hogy kimerülten vagy szerektől befolyásoltan sem szerencsés belefogni, mindenekelőtt a – kapkodáshoz vezető – sietséget felejtsük el! Hogy a talpraesettebbek se járjanak pórul, Tóth Zoltántól, a nyírbátori Hufbau Áruház barkács-szaktanácsadójától kértünk jótanácsokat.

A munka csak jó szerszámmal öröm

Lehetőleg mindig korszerű, formatervezett és könnyen működtethető szerszámokat vegyünk a kezünkbe – ellenkező esetben munkakedvünk hamar lelohad. A barkácsolás sokszor magányos műfajának mégis sok kézreálló társa alkosson egy célszerűen összeállított szerszámkészletet: csavarhúzóval, kombinált fogóval, kalapáccsal, fázisceruzával, ásóval, lapáttal stb.

Itt is van dress code. Ügyeljünk a testen viselt óraszíjak, láncok, végtagoktól elálló buggyos ruha kiküszöbölésére, a hosszú haj megfékezésére. Betétes orrú munkacipő vagy bakancs húzása szintén ajánlott. Szükséghez képest szorosan záródó védőszemüveg, kesztyű, fülvédő, pormaszk vagy sisak viselése sem árt

Ahonnan még érezni a családi tűzhely melegét – a parazsával vagy nyílt lángjával viszont vigyázzunk!

A barkácstevékenység már messze nem csak a „férfimatatások” terepe, a női észtől pedig nemcsak a fejlettebb stílusismeret, de felelősségteljesség is eltanulandó: a mellékelt használati utasítások és balesetvédelmi előírások átrágása. A különféle vágószerszámokkal mindig magunktól távolító erőkifejtéssel vágjunk, tároljuk őket megfelelő tokmányban vagy dobozban.

A gépi hajtású kézi szerszámok és a barkácsszerszámgépek elektromos változatainál vezetékeiket mindig utasítsuk magunk mögé, hurkokat-csomókat ne hagyjunk bennük, hőforrás illetve éles vagy olajos felület közelébe ne kerüljenek. A gépeket ne hagyjuk őrizetlenül, ne a zsinegüknél fogva cipeljük vagy húzzuk ki a konnektorból, és a működtetés előtt és után tartsuk kikapcsolt állapotban.

A létra alighanem még sokáig nem szűnik meg mumusunk lenni, hiszen a róla való leesések kínálják a legváltozatosabb – és sajnos legmaradandóbb – sérüléseket. Falnak támasztáskor helye attól 1 egységnyi távolságra legyen, miközben a falon 4 egységnyi magasságban támaszkodjon a másik vége! Lehetőleg biztosítson valaki a létra lábainál, mi pedig egy kézzel mindig kapaszkodjunk! Csípőnk – és ezzel súlypontunk – maradjon középen, ne dőljünk ki oldalra, ahogy a felülről harmadik foknál se másszunk feljebb! Alumínium-létrával ne dolgozzunk áramvezeték közelében, és semmit ne hagyjunk a létrán, ami később ránk eshet!

Szakemberé a legyen, az amatőré csak a talán vagy a hátha

Még úgy-ahogy saját kezűleg elvégezhető a fürdőszoba mennyezet festése, egy sötét lakás világosítása a kopások és egyéb felületi hibák javítása. Egy kis festést, egy kis betonozást jó eséllyel nem rontunk el nagyon. De állagmegőrző műveleteknél már nehéz szagú és mérgező gőzű vegyi anyagokkal gyűlhet meg a bajunk. Az eszközöket a hozzájuk tartozó célokra használjuk, ne másra! Szögbelövővel vagy tűzőgépekkel, hát még az egyre felkapottabb magasnyomású, vízsugaras mosókkal fokozottan vigyázzunk!

A lehetőleg időről-időre takarított munkaterülettől azért csak legyenek kellő távolságra a családtagok és a háziállatokat is! Tűzoltókészülék legyen otthon! Egy ellenőrzötten komplett felszereltségű elsősegélydoboz is álljon rendelkezésre – vész- és segélyhívások telefonszámai szintén!

 

Minden alapismeret nélkül a szerénység legyen a legfőbb fegyverünk!

Hibakeresési érzékünk megcsalhat és a mesterfogásoknak sem vagyunk mindig birtokában. Olykor még bontási munkák elvégzésére hajlunk leginkább, hogy a terep előkészítésével is spóroljunk az építőmesternél – ilyenkor egy vezetékkereső műszer szó szerint életmentő lehet. Ezen túlmenően azonban nemcsak a faáru, de megfelelő, cement, mész, gipsz vagy festék kiválasztása sem triviális feladat. Nem mindig tudjuk, melyik a legjobb falfesték, azaz milyen festéket vegyek falra.

Már úgy a hideg- és melegburkolás, mint a térkövezés vagy a fal javítása festés előtt, a gipszkarton festés előkészítés is előmunkákat és szakértelmet kívánhatnak. Ismerjük fel, amikor a feladat túlmutat a készségeinken és lehetőségeinken! Gázzal és elektromossággal főszabály szerint szakember foglalkozzon, ne mi; és lehetőleg a vizesblokk nagy nyomású csöveihez is keressünk szerelőt – ne csak tanácsadó funkcióban, de kivitelezőként is!

A programozott háztartási gépek kezelése rendszerint ugyancsak kellő hozzáértést és szaktudást követel. E téren alighanem a nyílászárók cseréjéhez is kevesek vagyunk, míg a tetőjavításra szintén ne nagyon vállalkozzunk, pláne mostoha időjárási körülmények közt!

Munkaruha

A Helly Hansen kiváló minőségű munkaruhái évtizedek óta a megbízhatóság és a funkcionalitás szinonimájává váltak. Azonban ezek a ruhák nemcsak a szakemberek kiváló választása, hanem az otthoni barkácsolók és hobbi kertészek számára is ideálisak lehetnek. Az ötvözött stílus és funkcionalitás biztosítja, hogy a munkaruhák nem csak a munkában, hanem az otthoni teendők során is megállják a helyüket. Az egyedi design mellett a strapabíró anyagok és az ergonomikus viselet biztosítja a kényelmes és biztonságos munkavégzést, legyen szó bármilyen kihívásról. A Helly Hansen munkaruhái tökéletes választás lehetnek mindenki számára, aki az igényes megjelenést és a funkcionalitást keresi a mindennapokban.